Mint ismert, a választási eljárási törvény egyes szakaszait megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab), ezért kellett újratárgyalni a jogszabályt. Gulyás Gergely ismertetése szerint húszéves rendje van a magyar Országgyűlésben annak, hogyha az Ab előzetes normakontroll során alkotmányellenesnek nyilvánít egy jogszabályt, akkor milyen eljárásrendet kell követni. A záróvita tárgya nem több, mint azon rendelkezések összessége, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánít – tette hozzá.

A 371 szakaszból álló választási eljárási törvényből összesen hét szakaszt talált az Ab alkotmányellenesnek – jegyezte meg. A belföldi magyar állampolgárok regisztrációjának eltörlésével kapcsolatban Gulyás úgy fogalmazott: az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a kormánypártok eltekintettek a rendelkezés bevezetésétől. Ezen kívül a hirdetési tilalmat is kivették a törvényből az internetes szolgáltatók honlapja, képújságok és mozik tekintetében is, valamint a közvéleménykutatások eredményét még a választások napján is közzé lehet tenni, ellentétben az eredeti javaslattal.

A fideszes képviselő ugyanakkor szólt arról is, hogy a negyedik alkotmánymódosítás megteremtette annak lehetőségét, hogy továbbra is egyenlő feltételek mellett lehessen közszolgálati médiumokban politikai hirdetéseket közzétenni. A fentieknek megfelelően fog az Országgyűlés dönteni ma a választási eljárási törvényről – mondta. Gulyás Gergely arról is tájékoztatott, hogy augusztus elsejével nyílik meg a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára a választási regisztráció lehetősége.

Kérdésre válaszolva a fideszes politikus elmondta: az ellenzék nem igazán képes megfogalmazni azt, hogy a jogszabály mely rendelkezése lenne alkalmas arra, hogy bármilyen csalást megvalósítsanak. Másrészt pedig heteken keresztül „a sajtó félrevezetése folyt” – utalt Gulyás arra, hogy Potápi Árpád állampolgársági törvényhez benyújtott módosító indítványáról  úgy beszélt az ellenzék, mintha az a választási eljárási törvényt érintené. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a végrehajtási rendeletekben mindenki számára elérhetővé tegyék, melyik ország területéről mennyien regisztráltak.

Azonban a fideszes képviselő emlékeztetett arra is, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban eddig egyetértés volt atekintetben, hogy Szlovákia és Ukrajna vonatkozásában ezeket az adatokat nem szabad nyilvánosságra hozni. Mint ismert, északi és északkeleti szomszédunk nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Gulyás Gergely egyúttal annak a reményének is hangot adott, hogy „egy higgadt és normális politikai párbeszéd keretében” találnak a végrehajtási rendelet kialakítása során olyan eljárást, amely mindenkinek megfelelő garanciát nyújt.
 
Egy másik felvetésre reagálva a fideszes politikus kifejtette: egyetlen olyan pont van a rendelkezésben - amely a negyedik alkotmánymódosításnak része, és összefüggésben áll a választási eljárási törvénnyel -, amely a közszolgálati médiumokban való megjelenés egyenlő feltételeit biztosítja az összes politikai párt számára. „Ha egyenlő mércét érvényesít mindenkivel szemben az Európai Unió, akkor nem lehet aggálya a szabályozással, ugyanis Franciaországban ez a tilalom lényegesen szigorúbb formában, és lényegesen hosszabb ideje érvényben van” – tette hozzá. A külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok választásokon való részvételét érintő kérdésre válaszolva Gulyás elmondta: a választási eljárási törvény tekintettel volt erre a helyzetre, ezért nekik lehetőségük van arra, hogy levélben szavazzanak.