Az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósuló öt megyét érintő program fő célja, hogy biztosítsa a Tisza-tó és a hozzá kötődő csatornák vízutánpótlását,  árvíz idején a víz levezetését, aszályos időszakban pedig az öntözővíz pótlását - közölte a vidékfejlesztési miniszter. A többi között sor kerül a feliszaposodott csatornák kotrására, illetve az elavult műtárgyak, úgynevezett beengedő művek korszerűsítésére - tette hozzá.

Fazekas Sándor elmondta: a 127 négyzetkilométernyi vízfelületű Tisza-tó fennállásának legnagyobb értékű fejlesztése nyomán lehetővé válik, hogy  35 ezer hektárnyi terület jusson megfelelő mennyiségű és minőségű öntözővízhez. Ez utóbbi különösen fontos a Kőrös-völgy szempontjából, ami Magyarország legszárazabb területe. A terület mezőgazdasági termelésének fenntartása, az aszályos nyári időszakokban csak a Tiszáról átvezetett vízzel lehetséges. A beruházás, a kiegyensúlyozott vízellátás megteremtése a klímaváltozás elleni  védekezés érdekében is szükséges - fűzte hozzá. Magyarország első számú ökoturisztikai területének a Tisza-tónak, a víztározó állatvilágának és ökológiai egyensúlyának a megóvásához  szintén hozzájárul a most induló beruházás - mondta Fazekas Sándor.
   
Horváth Béla, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató helyettese arról számolt be, hogy a munkálatok keretében megvalósul a Keleti–főcsatorna, illetve a Nagykunsági-főcsatorna műtárgyainak, létesítményeinek felújítása, a torkolati szakasz feliszapoltságának megszüntetése, szabályozó műtárgyainak rekonstrukciója a mezőgazdaság, a halászat és horgászat vízigényének biztosítása érdekében. Ugyancsak megtörténik a szarvas–kákai szivattyútelep és az öntözőrendszer egyik főcsatornájának, a Hortobágy–Berettyó árvízkapujának rekonstrukciója, ezen kívül pedig olyan, korszerű vezérlő–szabályozó rendszer létesül, amely új alapokra helyezi a térségi vízkormányzást. Mindezek mellett úgynevezett hallépcső is épül Kiskörén, a vízlépcső szomszédságában, ami biztosítja a folyóban és a tóban otthonra lelt vízi állatvilág „közlekedését”, fel- és leúszását, vagyis az alvízi és felvízi életterek ökológiai kapcsolatát - ismertette a beruházás részleteit Horváth Béla.