Az Európai Roma Stratégiának ki kell nőnie kezdeti hiányosságait

Létrehozva: 2013. április 10., 08:55 | Utoljára frissítve: 2013. április 10., 11:30	nyomtat	küld

Nagyszebenben tartotta nyolcadik kongresszusát a Nemzetközi Roma Unió, amelynek 1971-es orpingtoni alakuló ülésének emlékére ünnepelik világszerte április 8-án a Nemzetközi Roma Napot. A rendezvényen elhangzott beszédében Járóka Lívia, az Európai Roma Stratégia jelentéstevője felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ Fejlesztési Programja által 2003-ban és 2011-ben végzett felmérések összehasonlítása szomorú képet fest, hiszen a roma közösségeket Európa-szerte továbbra is súlyos munkanélküliség, szegregált oktatás, szörnyű egészségügyi helyzet és földrajzi elszigeteltség sújtja. A fideszes EP-képviselő emlékeztetett, hogy éppen a vizsgált időszak alulfinanszírozott és szórványos integrációs kísérleteinek kudarcát orvosolandó indította útnak a magyar uniós elnökség 2011-ben a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Európai Keretrendszerét. Azonban - hangsúlyozta Járóka - a keretstratégia kezdeti szakasza több jelentős hibát fedett fel, így például nem átlátszó az irányítási struktúra, nem egyértelműek a célok, csökken a kormányzatok elkötelezettsége, és nem megfelelő a finanszírozás.

A néppárti politikus szerint aggodalomra ad okot az a tendencia is, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok hajlamosak civilszervezetek részére "kiszervezni" az integrációs programok végrehajtását, mivel így feladják az irányítást és olyan kívülállókra osztják a felelősséget, akik formalizált irányelvek hiányában nehezen elszámoltathatók. Járóka ezért az Európai Bizottság erőteljesebb szerepvállalását, valamint megbízható és összehasonlítható indikátorok kialakítását, továbbá számszerűsített és számon kérhető nemzeti célok megjelölését sürgette, a kézzelfogható eredmények mérése és az ellenőrzés hatékonyságának növelés céljából.

Délután meghallgatást tartott az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága az alapvető jogok magyarországi helyzetéről.  A vitában Járóka Lívia üdvözölte a magyar Alaptörvény negyedik módosítását, amely lehetővé teszi a közösségek méltóságát sértő megnyilvánulások elleni polgári jogi fellépést, valamint emlékeztetett, hogy a Fidesz volt az egyetlen az Európai Parlamentben képviselt több mint 140 párt közül, mely roma képviselőt delegált az intézménybe és ezért visszautasította a jelenlegi magyar kormány rasszista hozzáállásával kapcsolatos vádakat.