A témában szerda reggeli megbeszélésen Kósa Ádám, az EHIMA és az EFHOH képviselői mellett az ír soros elnökség és az Európai Bizottság egy-egy tisztviselője is részt vett. A megbeszélés célja elsősorban az információk és ötletek megosztása valamint a jogalkotási és azon kívüli feladatok megvitatása volt.

"A lépések sora egészen kicsi, apró dolgoktól a nagy keretprogramok kidolgozásáig terjednek. Különösen fontos lenne az információs csatornák hatékony és költségkímélő akadálymentesítése, különös tekintettel a televíziós műsorokra. Az ilyen eszközök apránként járulnak majd hozzá egy társadalmi szemléletmód-változáshoz, aminek eredményeképpen jobb minőségű emberi kapcsolatok jöhetnek létre. Gondoljunk csak bele, hogy a mindennapi beszélgetésben mennyiszer jön elő egy a rádióban vagy a televízióban hallott hír, film vagy műsor, amelyről így nem tudnak beszélgetni a halláskárosultak" – hívta fel a figyelmet Kósa Ádám.

"A téma sokkal több embertársunkat érinti, mint gondoljuk: A WHO adatai szerint a világ lakosságának 10%-a, Európában mintegy 50 millió ember halláskárosult. Magyarországon minden tízedik állampolgár küzd hasonló problémával. A legtöbben viszont nem is tudnak róla, vagy nem tesznek semmit a megelőzés érdekében" - emlékeztetett Kósa Ádám, aki maga is hallássérült.

Az EFHOH képviseletében Lidia Smolarek-Best felhívta a figyelmet a támogatások mértéke, és a tapasztalt életminőség közötti összefüggésre, míg az Audira egyesülettől érkezett Curtis Alcock az akadálymentesítés fontosságát az emberi kapcsolatok hálózatával vonta párhuzamba. Az ír soros elnökség részéről Dr. Gary Norman telefonkonferencia során ismertette az Írországban, és a soros elnökség folyamán megtett pozitív lépéseket az audiológiai fejlesztés terén, amelyek példaértékűek lehetnek a többi tagállam számára is.

Az Európai Bizottság az elmúlt hatéves költségvetésben 61 millió euró értékben bocsátott rendelkezésre forrásokat a témában való kutatásra, aminek eredményeit Dr. Grigorij Kogan ismertette: a halláskárosodás becsült összege mintegy 210 millió euró évente Európában, ami a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedési hatékonyságot is csökkenti.

Az elhangzottakat összefoglalva Kósa Ádám kiemelte a tájékoztatásban rejlő lehetőségeket és kötelezettségeket. "Csak úgy tudjuk megakadályozni az ellátási költségekből fakadó rendkívül magas kiadásokat, ha széles körben felhívjuk a figyelmet a megelőzésre. Természetesen, ha már a nagyothallók helyzetéről beszélünk, elengedhetetlen a magas szintű szolgáltatásokhoz (elsősorban hallókészülékekhez) való hozzáférés, illetve a rehabilitációs kapacitások alkalmazása is. A Parlament falai között megrendezett eseménysorozat pontosan ezt akarja átadni az embereknek. Bízunk benne, hogy a bemutatott eszközökkel, információs kiadványokkal és a konferenciákkal eljut az emberekig a hallássérülésből fakadó össztársadalmi problémák kérdése" - zárta a rendezvénysorozatot Kósa Ádám.

Háttér: Az Európai Parlament folyosóján felállított mobil rendelő szolgáltatásait mintegy 200 ott dolgozó vette igénybe az elmúlt napokban, akik közül sokan talán csak az eredmény láttán döbbentek rá arra, hogy mennyire ki vannak téve a hallássérülésnek. Talán megnyugtató lehet az a tény, hogy Európa kérdései jó fülekre találhatnak, ugyanis az átlagnál valamivel jobb a parlamenti dolgozók hallása. A 200 tesztből így is 20 esetben diagnosztizáltak halláscsökkenést. A konklúzió nem lehet más, mint az: figyeljünk oda a hallásunkra!