Kövér László azt mondta, a törvényes rend a közös élet alapja. Hozzátette: közbiztonság nélkül nincs szabadság, nincs demokrácia, nincs szociális jólét, és nincs közös élet sem. Úgy vélte, ezért van alapvető szükség a törvényes rend megteremtéséhez kellő erőre, a rendőrségre.
    
A házelnök szerint olyan erős, hatékony rendőrség kell, amelyre mindig számítani lehet, amely lojális az emberekhez, megtartja a törvényeket és feddhetetlen. Hozzátette: a rendőrség csak így nyerheti el az emberek bizalmát, ami nélkül nem járhat sikerrel. Emlékeztetett: a 2006-os példátlan rendőri túlkapások rombolták a rendőrségbe vetett közbizalmat. Felidézte: öt évvel ezelőtt kétharmados felhatalmazással jött létre az FRP, hogy a szükséges kontrollt gyakorolja. Azóta a panaszok kivizsgálásával, a rendőri intézkedések értékelésével-elemzésével és a rendőri vezetőknek tett javaslatokkal nagyban segítette az állampolgárok sérelmeinek orvoslását, és a javította a rendőrség munkáját.
    
Az FRP tevékenysége mintaértékű lehet az Európai Unió számára

Kövér László szerint 2010 óta a kormány és a belügyi vezetés jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a rendőrség végezhesse a munkáját a polgárok érdekében. Szerinte ez nem csak a statisztikában köszön vissza, hanem egyben a közbizalom lassú visszaszerzésének folyamata is. A házelnök arról is beszélt, hogy az FRP tevékenysége mintaértékű lehet az Európai Unió számára, mivel Nagy-Brittannián és Belgiumon kívül más tagállamban hasonló testület nincs. Hozzátette: a testület úgy épül a jogrendszerbe, hogy nem von el hatáskört a közigazgatási hatóságtól, bíróságtól, ügyészségtől, ugyanakkor nagy mértékben segíti a munkájukat. 

Szerinte a panasztestület bebizonyította, hogy a rendőrség civil ellenőrzése nem politikai jelszó vagy pótcselekvés, hanem a rendőrség munkáját a civilek igazságosabbá, célszerűbbé és törvényesebbé tehetik. Szólt arról is, hogy a hétfői izsáki tragédia beárnyékolja a panasztestület évfordulóját, ugyanakkor aláhúzza az öt évvel ezelőtti döntés fontosságát, a szervezet szükségességét.
    
Az évforduló lehetőséget biztosít a panasztestület jogrendszerben elfoglalt helyének újragondolására

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt mondta, az emberi jogok tiszteletben tartása - az hogy a hétköznapokban a hatóságok és a polgárok hogyan viszonyulnak egymáshoz - elsősorban kulturális kérdés. A tárca vezetője úgy vélte, Magyarországon a több évtizedes diktatúra után ebben a kérdésben még bőven van mit tanulni. Utalva a 2006 őszén történt rendőri túlkapásokra, megjegyezte, nem mindig előre mentünk, van amikor hátra léptünk ebben az ügyben.
    
Felidézte, az emberi jogok akkori "lábbal tiprását", és azt, hogy a rendőrség felelősségét komoly szervezetek, illetve rendőri vezetők is vizsgálták, köztük voltak, akik tisztességgel és bátorsággal, míg mások kevésbé. A testület 5 évvel korábbi megalakulásának előzményeiről szólva emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek már évek óta igényelték, követelték egy panasztestület létrehozását. Közöttük említette Kőszeg Ferencet, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökét. Arról is beszélt, az évforduló lehetőség biztosít arra is, hogy átgondolják a panasztestület jogrendszerben elfoglalt jelenlegi helyét. A testület tevékenységét értékelve pedig úgy vélte, sikerült a polgárok rendőrséghez való viszonyát megváltoztatnia. Azt hangoztatta, a polgárok bizalma nélkül a rendőrség nem tudja jó hatásfokkal végezni a munkáját, ami nélkül pedig jogállam és biztonság nem létezhet.
    
"2006-ban olyan dolgok történtek, amire senki nem gondolt"

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is felidézte a 2006-os rendőri túlkapásokat, és azt mondta: a rendszerváltozást követő több mint másfél évtizedben a közhatalom részéről tömeges alkotmányos alapjogsértésekre, állami vezető mulasztás következtében előálló emberéletet követő katasztrófára vagy brutális tömegoszlatásra nem került sor Magyarországon, ám 2006-ban azonban olyan dolgok történtek, amire senki nem gondolt. Azt mondta, mára a rendőrség munkája iránti közbizalom helyreállt, mégis fontos, hogy a nemzetközi példák alapján, jogállami biztosítékként működjön a panasztestület.
    
Juhász Imre, a testület elnöke, akit az Országgyűlés nemrég alkotmánybírónak választott, a konferencia végén bejelentette, az összeférhetetlenség miatt pénteken lemond a testületi tagságáról. Hozzátette: bízik abban, hogy helyét a parlament az emberi jogok védelme iránt elkötelezett új taggal tölti be.