A berlini magyar nagykövetségen tartott munkaebéden, amelyen egyebek között a Daimler, a Hochtief és a Siemens képviselői vettek részt, a miniszter felidézte: a kinevezését megelőző parlamenti meghallgatáson megígérte, hogy első hivatalos útja nem Brüsszelbe, hanem Berlinbe vezet, mert Németország és a német gazdaság szerepe kiemelkedő fontosságú a magyar gazdaság fejlődésében.
    
Varga Mihály a német fővárosban a vállalati szféra képviselőivel folytatott megbeszélés mellett tárgyal Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel, Stefan Kapfererrel, a gazdasági minisztérium államtitkárával, valamint a német iparszövetség (BDI) és a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) több vezetőjével.
    
A nemzetgazdasági miniszter a munkaebéden kifejtette: "az elmúlt három év talán nem volt hiábavaló", de a sikerre "nincsen teljes körű garancia". Sok minden függ attól, hogy mi történik Európában, és "a stabilizációs eredmények nagyon hamar el fognak tűnni, ha nincs a gazdaságban növekedés", ezért 2013 és 2014 legfontosabb feladata a gazdasági növekedés beindítása. A növekedés beindítása azonban "egyedül nem megy", nem elég hozzá a jogszabályi környezet átalakítása. Az is kell, hogy stabilitás és kiszámíthatóság is legyen az országban, és a vállalatok elhiggyék, hogy érdemes befektetni, mert a profitkilátások jók lesznek - hangsúlyozta a Varga Mihály.
    
Hozzátette: a nemzetgazdasági tárca vezetőjeként partnerséget kínál a Magyarországon működő német cégeknek. "Arra szeretnék törekedni, hogy ha valamiben nem is tudunk megállapodni, azért a partnereink megértsék, hogy mit miért teszünk" - mondta. Hozzáfűzte: együttműködést kér abban, hogy "tiszta lappal" kezdhesse el miniszteri munkáját, "függetlenül attól, hogy milyen tapasztalatok voltak korábban, jók vagy rosszak".
    
Varga Mihály kifejtette: a 2010-es kormányváltáskor "a magyar gazdaság helyzete nagyjából a görögökéhez volt hasonlítható". Az államháztartási hiány hét százalék felett volt, az államadósság pedig 83 százalékon, és az aktív népesség 55 százaléka dolgozott, holott az uniós átlag 65 százalék. Az új gazdaságpolitika hatására azonban a hiány az utóbbi két évben már 3 százalék alatt volt, az államadósság növekedésének folyamata megállt és megfordult, jelentősen csökkent a devizakitettség, az országkockázat és a kamatszint, és "szerény mértékben" a foglalkoztatottságban is sikerült előrelépni - mondta a miniszter. Hozzátette: a stabilizáció érdekében a kormány egyebek mellett megváltoztatta az adók közötti arányokat. Ennek "ennél az asztalnál nem mindenki örül" - jegyezte meg Varga Mihály a német nagyvállalati szektor képviselői előtt, hangsúlyozva, hogy a témával kapcsolatban "nyitott a felvetésekre".
    
Elmondta: a kormány az adórendszerbe kiegészítő elemeket is beépített, mert azt az elvet képviselte, hogy a stabilizációból részt kell vállalnia mindenkinek. Ugyanakkor az országkockázat csökkenése azoknak a vállalkozásoknak is segített, amelyek részt vettek a stabilizációban - emelte ki.