Megalázva, vagyontárgyaiktól megfosztva indult az első transzport Magyarországra 1947. április 12-én azokkal a "megbízhatatlannak nevezett" felvidéki magyarokkal, akik az első áldozatai voltak azon benesi határozatoknak, melyek értelmében el kellett hagyniuk szülőföldjüket.

A Benes-dekrétumok végrehajtásának következménye, hogy a kollektív bűnösségre hivatkozva a szudétanémetek mellett közel százezer magyart is megfosztottak állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, elűzték őket szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták őket, anyanyelvük használatát megtiltották nekik.

"Nemzetünk egysége, az önrendelkezés szabadsága és a jogfosztás tilalmának követelménye teszi fontossá az emlékezést. Határozottan fel kell lépnünk azon benesi határozatok ellen, amelyek még mind a mai napig hatályban vannak Szlovákiában" – hívta fel a figyelmet Bagó Zoltán, aki az Európai Parlament Petíciós Bizottságában kitartóan küzd a még számos, jelenleg is hatályban lévő Benes-dekrétumnak a szlovák jogrendből való kivétele érdekében.

Háttér: 2012. december 4-én, önálló képviselői indítványként - ellenszavazat nélkül - került elfogadásra az a határozat, amely április 12-ét a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánítja.