A magyar-szlovák tudástranszferprogramot a JLS Szakképző Iskola indította el a kassai bejegyzésű, Révkomáromban működő Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, valamint a Nagykapos és Vidéke Társulással közösen.
   
Körmendy Éva, az intézmény igazgatója a nyitókonferencián közölte: a képzők oktatását is biztosító, az Európai Unió által 47 millió forinttal támogatott programhoz csatlakozott Kalondáról a Pro Kalondiensis Polgári Társulás, Rimaszombatról a Kereskedelmi Akadémia, valamint az Egyesített Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola, továbbá Losoncról a Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskola, együttműködő partnerként pedig a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, továbbá a rimaszombati Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal. Az igazgató az MTI-nek elmondta: 2006-tól vannak közös programjaik szlovákiai képző intézményekkel, most a partnerországok közötti munkaerő-mobilitás elősegítése, valamint korszerű felnőttképzési tananyagok kidolgozása a fő célkitűzésük. Hozzátette, Magyarországon még a tanári jelenlét a meghatározó a felnőttképzésben, de az országhatár mindkét oldalán az e-learning, vagyis a távoktatás valamilyen formája lehet a jövő. Mégpedig úgy, hogy a sokféle helyről megszerezhető tudásnak nem egyedüli közvetítője, hanem inkább a tudás megszerzésének menedzsere a tanár.
   
Fabó Mária, a révkomáromi képzőhely igazgatója elmondta: a közösen elkészítendő tananyagaikat mindkét országban akkreditálják, s azt felhasználják majd a szlovákiai felnőttképzésben is.
   
Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós támogatások lehívásához szükséges új, 2014 és 2020 közti tervezési ciklusban nagyon hasonló célkitűzéseket fogalmazott meg Szlovákia és Magyarország: a többi közt a munkanélküliség csökkentését vagy a roma lakosság iskolázottságának javítását.
   
A több képzési programból álló, közös munkacsoportokban végzendő pályázati munkát üdvözölte Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP), Salgótarján polgármestere is. Annak jelentőségét ő elsősorban a térségben tapasztalható magas munkanélküliség egyik okának, a munkavállalók képzetlenségének a felszámolásában látja. Hozzátette: ezek a képzések éppen úgy területfejlesztési jelentőségűek, mint a Novohrád-Nógrád Geopark is, amelyben a magyar-szlovák országhatár innenső és túlsó oldalán az érintett települések és vállalkozók számos beruházást indítottak el. A határ menti kapcsolatokról szólva a polgármester kiemelte: az utóbbi években erősödött Fülekkel, Losonccal és Besztercebányával a nógrádi megyeszékhely kapcsolatrendszere, ami magában hordozza a régióban meglévő közös fejlődési lehetőségek kibontását.