A tárcavezető elmondta: első hivatalos külföldi útja a német fővárosba vezetett, hiszen Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok töretlenek, és a következő időszakban közös programok, egyebek mellett energiahatékonysági projektek indulhatnak.

A német vállalkozások megtalálják a számításukat Magyarországon, ezt mutatja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felmérése is, amely szerint a német vállalkozások 73 százaléka ismét Magyarországot választaná, ha újra kellene dönteni arról, hogy hol végezzenek beruházást - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
   
Varga Mihály Berlinben megbeszélést folytatott többek között Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel és Lars-Hendrik Röllerrel, Angela Merkel gazdaságpolitikai főtanácsadójával, Stefan Kapfererrel, a gazdasági minisztérium államtitkárával, valamint a német iparszövetség (BDI) és a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) több vezetőjével és nagyvállalatok képviselőivel.
   
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tárgyalópartnerei mind arra számítanak, hogy az euróövezetben stabilizálódik a helyzet. Ez javíthatja a kilátásokat, hogy a magyar gazdaság az idén növekedésnek indul, és a tervezettnek megfelelően alakul az államháztartási hiány, ami azt jelentheti, hogy Magyarország júniusban kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

Varga Mihály a német pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélésével kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország támogatja a berlini vezetést abban a törekvésében, hogy az offshore területeken történő tőmegmozgásokról szóló adatok eljussanak az illetékes nemzeti hatóságokhoz.

A magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságával kapcsolatban felmerült német bírálatokkal és kívánságokkal összefüggésben újságírói kérdésre elmondta: "természetesen a kényes kérdéseket sem söpörtük szőnyeg alá", és szó esett olyan tapasztalatokról, amelyeket a német vállalkozások "nehezen tudtak értelmezni". Hozzátette: tárgyalásain hangsúlyozta, hogy a kormány célja a termelés ösztönzése, de nyitott az infrastruktúra és a szolgáltatói szektor területét érintő problémák tisztázására is. Ezeken a területeken a kormány úgy véli, hogy "a közösségi érdekérvényesítés hatékonyabb formájára van szükség", és ezért több panasz merülhet fel a cégek részéről, mert úgy érezhetik, hogy az "állam egyfajta konkurencia számukra" - mondta a miniszter.
   
Az ágazati különadókkal kapcsolatban Varga Mihály az MTI kérdésére elmondta: tárgyalásain megfogalmazódtak felvetések a különadókról, hiszen minden vállalkozás szeretne kevesebb adót fizetni. E felvetésekkel kapcsolatban tárgyalásain kifejtette: a kormány a jövedelem helyett a fogyasztásra helyezi az adózás hangsúlyát, és úgy véli, hogy csökkenteni kell a munkát terhelő adókat. A német vállalkozások így "kedvezőbb terepre érkeznek", a különadók egy részét pedig 2013-ban kivezetik, ugyanakkor egy másik részét az adórendszer szerves részévé teszik.
   
A német pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium, a kancellária, a BDI és a DIHK sajtóosztályán az MTI-vel egyaránt azt közölték, hogy a magyar nemzetgazdasági miniszterrel tartott találkozón munkamegbeszélést folytattak, és ennek tartalmáról nem adnak tájékoztatást.
   
Varga Mihály német vállalatok - köztük a Daimler, a Hochtief és a Siemens - képviselőivel egy munkaebéd keretében találkozott, amelynek sajtónyilvános részén kifejtette: "az elmúlt három év talán nem volt hiábavaló", de a sikerre "nincsen teljes körű garancia". Sok minden függ attól, hogy mi történik Európában, és "a stabilizációs eredmények nagyon hamar el fognak tűnni, ha nincs a gazdaságban növekedés", ezért 2013 és 2014 legfontosabb feladata a növekedés beindítása.
   
A gazdasági növekedési beindítása azonban "egyedül nem megy", nem elég hozzá a jogszabályi környezet átalakítása. Az is kell, hogy stabilitás és kiszámíthatóság legyen az országban, és a vállalatok elhiggyék, hogy érdemes befektetni, mert a profitkilátások jók lesznek - hangsúlyozta a Varga Mihály.