Kövér László ezt a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének rendezvényén mondta pénteken a Parlamentben.
   
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: vannak olyan európaiak, akik a családot és a vele együtt a nemzetet és a vallást a múlt részének tekintik. Ugyanakkor vannak olyan európaiak - "velünk együtt" -, akiknek a család, a vallás és a nemzet változatlanul a jövő záloga - fűzte hozzá.
   
Vannak olyan európaiak - folytatta -, akik nem hisznek a családi, nemzeti vagy vallási közösségekben, és közösségek helyett "tömegeket akarnak képezni", és úgy gondolják, az egyén tömegben boldogulhat. Vannak olyan európaiak - "velünk együtt" -, akik hisznek ezekben a közösségekben és abban, hogy az egyén élete nem a tömegben, hanem csak a közösségekben, a családi, nemzeti, vallási közösségekben tud igazán kiteljesedni - mondta Kövér László, aki szerint ennek az európai értékvitának a kimenetele nemzedékek életét, és végsősorban Európa sorsát is befolyásolhatja.
   
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: bármilyen nehéz esztendő áll is mögöttünk, a szövetség által szervezett családláncmozgalom folyamatosan bővül és erősödik Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt.
   
Kövér László szerint terhekből a családoknak is bőven kijut, ez így van Európa-szerte. Nem pusztán a mindennapi megélhetés terheiből, hanem az elmúlt időszakban felerősödő, olyan "európai értékvita terheiből is", amelyek megkérdőjelezik a család fogalmát és létét.
   
A mostani rendezvényen azok találkoznak, akik összetartoznak, azokról lesz szó, akik az életért dolgoznak, akik vállalják, ami az élet továbbadásával jár. Azokról, akik tudnak elkötelezetten és alázattal dolgozni egymásért, kitartanak jóban-rosszban, és ha valami elromlik, nem kidobják, hanem megjavítják - mondta a házelnök.
   
Kitért arra is, hogy a család egészségügyi-lelki védőpajzs, sokkal egészségesebbek, és várhatóan tovább élnek azok a férfiak és nők, akik családban élnek, mint azok, akik egyedül. Ha családokról beszélünk, "százmilliárdokat mozgató nemzetgazdasági ágazatról, az adófizetők újratermeléséről", az inaktívak, a gyermekek és nyugdíjasok szociális jólétéről van szó - közölte Kövér László.
   
Ma a megmaradás ugyanakkor sokkal többet jelent szociális és gazdasági problémák megoldásánál, a családban átadott értékek, az anyanyelv, a hagyományok, az összetartozás gyakorlati megélése teszi igazán alkalmassá a közösségi életben való részvételre az embereket - mutatott rá. Véleménye szerint ezért egyebek mellett a családok a demokrácia alapvető iskolái is.
   
Kövér László arról is beszélt, hogy minden sors egyedi, és nagyon nehéz olyan szabályozást találni, amely minden élethelyzetben, társadalmi szinten, vagyoni állapotban egyformán jó válaszokat ad. Szükség van olyan civil szervezetekre, kezdeményezésekre, mint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, amely "nem téved el Brüsszelben sem", és tudja, hogyan kell segíteni helyben vagy Budapesten - közölte, és köszönetet mondott azért, hogy segítenek összekötni a nemzet legfontosabb közösségeit.
   
Soltész Miklós szociális államtitkár arról beszélt, hogy a nemzeten nagyon sok sebet ejtettek az elmúlt évszázadok, így Trianon, az elsősorban a felvidékieket érintő Benes-dekrétumok és a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás. Felidézte, hogy a 2010-ben alakult kormány teljesen új nemzetpolitikát hirdetett meg, és úgy gondolták, hogy minden területen - így a családoknak is - próbálnak segítséget adni.
   
A családláncmozgalom két évének eredményeit "lenyűgözőnek" nevezte, és szintén köszönetet mondott az elvégzett munkáért, egyúttal arra biztatva a jelenlévőket, folytassák tevékenységüket.
   
Szabó Endre, a szövetség alelnökének elmondása szerint csaknem 30 ezer családot, több mint 150 ezer embert képviselnek. Beszámolt arról, hogy az elmúlt évben több mint ötven programot tartottak. A családláncmozgalom "robbanásszerűen" bővült, csatlakozott hozzájuk a szórványból, Kárpátaljáról és Magyarországról is több szervezet.
   
A rendezvényen - amelyen részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár is - beszámolót tartottak külhoni területekről érkezett szervezetek képviselői is a programjaikról.
   
Az 1995 óta lazább szövetségben együttműködő Kárpát-medencei családszervezetekből 2001-ben alakult meg a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége. Tagszervezeteik Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján egyaránt jelen vannak, és részt vesznek az Európai Nagycsaládosok Szövetségének munkájában is. A szervezet sok helyi és kulturális programmal segíti a családok identitásának megőrzését. Tavaly a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének tevékenysége bővült, és az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve május 11-én megalakult a Kárpát-medencei Családlánc, amelynek célja, hogy felkutassa és összefogja a határon túli magyarlakta területeken a családdal foglalkozó civil szervezeteket.