- Óriási a támogatottsága a Fidesz-KDNP rezsicsökkentés védelmében indított aláírásgyűjtésének. Hogyan értékeli az eddigi eredményeket?

- A rezsicsökkentés olyan kérdés, amely a társadalom egészét érinti pártállásra való tekintet nélkül. Az energiaszolgáltatók az elmúlt tizenöt évben nemcsak jelentős üzleti eredményre, hanem privatizációs extraprofitra is szert tettek. Ez a kormányzati intézkedés nem nekik kedvez, hanem a magyar családok érdekét szolgálja. Ebből következően a társadalom pozitív hozzáállása mellett a hazai és a nemzetközi sajtóban esetenként nagyon kemény, szakmai érvek mögé bújtatott üzleti érdekekkel találkozunk. A hazánkkal kapcsolatban elhangzó - a rezsicsökkentéssel összefüggő, vagy azokat sérelmező - brüsszeli vélemények mögött is végső soron jelentős cégérdekek állnak. A magyar társadalom rezsicsökkentés melletti kiállása azt az álláspontot testesíti meg, hogy Magyarországon a magyar családok érdekeit kell nézni, tekintet nélkül arra - természetesen adott jogi és szakmai keretek figyelembevételével - hogy mások ehhez mit szólnak. Az aláírásgyűjtés nagyon fontos tényező, mert egy társadalmi kiállást, egyetértést fejez ki és politikai támogatást ad a kormánynak, hogy a társadalmi érdekeket továbbra is következetesen érvényesítse.

- Ön szerint miért tartották szükségesnek a kormánypártok, hogy lakossági támogatást kérjenek a rezsicsökkentés kapcsán? Mindez egyfajta igazolásnak vehető az unió felé?

- Országunk szuverén. Olyan törvényeket és szabályokat hoz saját alkotmányos rendjén belül, amely a társadalom érdekeit szolgálja; ezt nekünk külön igazolnunk nem szükséges. Arra természetesen - mint uniós tagországnak - jelentős figyelmet kell fordítanunk, hogy az általunk hozott törvények, rendeletek ne legyenek ellentétesek az uniós normákkal, ne sértsék azokat. Fontos hangsúlyozni: nyíltan egyetlen ellenzéki párt sem ment szembe a rezsidíjak csökkentésével, ugyanakkor van egy olyan szakmai lepelbe bújtatott aggodalom, miszerint hasznos, hogy csökkentjük a családok kiadásait, de mi lesz a piaccal, a fejlesztésekkel, meddig lehet mindezt folytatni. Esetenként ezek mögött egy valós szakmai nézetkülönbség is húzódik, de többnyire arról a szembenállásról van szó, hogy a jelenlegi kormány a magyar családok érdekét tartja abszolút elsődlegesnek és vannak Magyarországon és Európában is olyan gazdasági erők, amelyek viszont a saját üzleti érdekeiket nézik. Ezt várják el a részvényesek, így ebből felesleges bármilyen erkölcsi ügyet kreálni. Ne felejtsük el azonban, hogy számlákról, havonta kifizetendő összegekről beszélünk, így ez az intézkedés hathatós, forintban mérhető segítséget jelent az állampolgároknak.

- Ön szerint miért fáj az ellenzéknek, hogy a jelenlegi kormány véghezviszi, amit a rezsicsökkentéssel kapcsolatban elhatározott?

- Azért fáj, mert mindez a Fidesz-KDNP-kormány politikájának, napi cselekvésének sikerét és társadalmi támogatottságát bizonyítja. Ezért ezen a területen is próbálják gyengíteni a kabinet munkáját. Az egyik ellenzéki érv, hogy kevés a rezsicsökkentés mértéke, mert ha ők lennének kormányon, akkor ötször ennyit adnának. Volt rá nyolc évük, nem tették.

- Mi a véleménye arról, hogy a szocialisták az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolják?

- A kormány megalakulása óta komoly harcot folytat a költségvetés stabilizálásáért, az államadósság csökkentéséért, illetve a költségvetési hiány három százalék alatt tartásáért, annak érdekében, hogy hazánk minél előbb kikerüljön az országra nézve megalázó és számos veszélyt magában hordozó túlzottdeficit-eljárás alól. A magyar költségvetés stabilitása ma elsődleges szempontot jelent. Azok, akik azt mondják, hogy az állami költségvetés bevételi oldalának terhére hozzunk népszerű intézkedéseket, azok vagy tévednek, vagy kifejezetten politikai aknamunkát folytatnak. Amennyiben a kabinet a szocialisták javaslatához hasonló intézkedést hozna, abban a pillanatban megszólalna a baloldali ellenzék, hogy a kormány megkezdte a választási költségvetés szerkesztését, és nem törődve az ország stabilitásával, jövőjével, olcsó politikai haszonszerzés miatt mindenfajta engedményeket ad. Azok az ellenzéki pártok pedig, akik a rezsicsökkentés mértékét illetően túl akarnak bennünket licitálni, egész egyszerűen egy átlátszó politikai taktikázás érdekében teszik mindezt. Egyébként minden eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentésén megspórolt pénzt nem a fogyasztók, a vevők kapják meg, ugyanis ezt az összeget teljes egészében lenyeli a kereskedelem.

- Többször beszélt arról, hogy a rezsicsökkentés révén felszínre kerültek egyes, évtizedek óta figyelmen kívül hagyott, közszolgáltatást érintő problémák is. Említene néhányat?

- Ott van például a hulladékszállítás, amit ma köbméterre fizetünk, holott egészen más lenne a helyzet, ha súlyra kellene fizetni, mert az emberek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnének a szelektálásra. Az ivóvíz használat problémája szintén ide tartozik. Magyarországon naponta száz liter - egyébként méregdrága áron tisztított - ivóvízből csupán négyet isznak meg az emberek, a többi kilencvenhat liter háztartási és egyéb célokat szolgál. Persze ezt a helyzetet nem egy díjszabással, hanem például hálózat átalakítással lehetne orvosolni. Az eddigi egykörös helyett kétkörös - ipari és ivóvíz - hálózatot volna célszerű kiépíteni. Több száz forintba kerül egy liter ivóvíz, tehát itt százmilliárdokról beszélünk. Korántsem mindegy, hogy ebből az összegből mennyit takaríthatnánk meg. Magyarországon egyébként a vízdíjak között hallatlanul nagy a különbség - van, ahol tízszeres - holott a tiszta, egészséges ivóvízhez jutás alkotmányos alapjog. Azon dolgozunk, hogy mielőbb mérsékeljük a közüzemi díjak közötti területi különbségeket.

-  Milyennek érzi a kabinet és a szolgáltatók kapcsolatát? 

- Érdemes tisztázni: a kormány a Magyarországon működő, külföldi energiaszolgáltató cégeket nem tartja ellenségnek. Nagy nemzetközi vállalatokról van szó, melyeknek megvan a maguk gazdasági stratégiája, természetes, hogy ennek megfelelően hozzák meg döntéseiket, ezt a kabinet tiszteletben tartja. Nem emlékszem, hogy Magyarországon, vagy akár Közép-Európa bármely más országában egy ehhez hasonló, általános körű lakossági árcsökkentésre került volna sor. A rezsidíj csökkentés szokatlan ténye egyébként a szakmák érdeklődését is kiváltotta, függetlenül attól, hogy az intézkedés a cégek extraprofitját, profitját csökkenti. Vannak olyan területek, ahol a rezsicsökkentés egyfajta cselekvési kényszerűséget okoz, mivel racionalizálni kell a vállalati szervezetet, át kell gondolni a szolgáltatások - mint például a víz- és csatornaszolgáltatás, hulladékszállítás, kéményseprés - költségstratégiáját.

- Sok megkeresést kaptak, hogy a fogyasztók visszásságokat tapasztalnak a szolgáltatók részéről. A legtöbb problémát a rossz számlaképek jelentik. Hogyan próbálják orvosolni a helyzetet? Milyen következményekkel jár a szabályszegés a szolgáltatói szektorra nézve?

- A rezsicsökkentésnek számos gyakorlati haszna is van. Előhozott egy sor olyan szakmai feladatot, melyek megoldását rövid időn belül véghez kell vinnünk. Ide sorolható a számlaképek ügye is: az a cél, hogy érthetőek legyenek a számlák. Ezért a számla első lapján fel kell tüntetni a négy legfontosabb alapadatot, azaz: ki mennyi energiát fogyasztott, mennyibe kerül az energia, mennyi az áfa, és mekkora összeget takarítottak meg a háztartások a rezsicsökkentés segítségével. Egyes fogyasztók nem elégednek meg ennyivel, ők részadatokra is kíváncsiak. Kérésüket nem hagytuk figyelmen kívül, ezért a számla hátulján egy sor olyan szakmai részadatot is feltüntettünk, mint például a gáz fűtőértéke, vagy a hálózati nyomás. Az egységes számlaképet valamikor január közepén alkottuk meg, ekkor jelezték a szolgáltatók, hogy át kell állítaniuk a különböző számítógépes programjaikat, egyeztetniük kell a nyomdával, magyarán időbe kerül az átállás. Volt olyan cég, amelyik valóban végrehajtotta a változtatásokat, volt, amelyik nem – ezt a kiküldött számlaképek is tükrözik.

- Ezért született meg a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat?

- A több ezer fogyasztói megkeresés arról győzött meg bennünket, hogy a társadalmi-politikai szándékok deklarálása és annak szakmai végrehajtása mellett szükség van egy olyan törvényre, amelyik ezekkel a szándékokkal ellentétes szolgáltatói magatartásokat szankcionálja. A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló jogszabály rögzítené a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget, és előírná, hogy a szolgáltatók kötelesek legyenek tájékoztatni a fogyasztókat a díjak csökkenésének megvalósulásáról. A törvényjavaslat szerint szerződésszegésnek minősülne, ha a szolgáltatók nem teljesítik a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kötelezettségüket. Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság is megállapítja a szerződésszegést, a cégeknek minden hibás számla után tízezer forint kötbért kellene fizetniük az érintett lakossági fogyasztóknak. Ezzel egy újabb lehetőséget adtunk mind a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, mind az átalakulóban lévő Magyar Energia Hivatal kezébe annak érdekében, hogy kifejezetten a fogyasztók védelmét szigorítsuk. Nagyon bízom benne, hogy nem kerül sor túl sok kötbér kiszabására, mert szerintem nem azzal lehet megfelelően végrehajtani egy, a magyar társadalom egésze számára kedvező kormányzati intézkedést, ha agyonbüntetjük a szolgáltatókat. Célunk csupán a figyelmeztetés.

- Miért vált elkerülhetetlenné Magyar Energia Hivatal átalakítása, az intézmény jogköreinek bővítése? Milyen jogosítványokat kapott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal?

- A Magyar Energia Hivatal átalakítása hosszú folyamat, amely gyakorlatilag Magyarország uniós csatlakozása óta tart. A huszonhét uniós tagállam döntő többségében ilyen országos hatáskörű, közvetlen törvényhozói felügyelet alá rendelt szerv intézi az energiával, illetve közszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket. A 2010-es kormányváltást követően az volt a célunk, hogy a közszolgáltatásokat - villamos energia, földgáz és vízszolgáltatást -, az ezekkel kapcsolatos ármegállapításokat, valamint a hatósági felügyeletet egy helyen intézzük. Ezen folyamat része a Magyar Energia Hivatal átalakítása. A hivatal korábban államigazgatási szervként határozatot hozhatott, amit bírósági úton meg lehetett támadni. A változtatás eredményeképpen a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit. Az új intézmény rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.

- Ön nemrég azt nyilatkozta, a lakossági PB-gáz-palackok és a tartályos gáz árának tízszázalékos csökkentése várhatóan néhány héten belül megtörténik. Hogy halad az előkészítés?

- Bízom benne, hogy ezt a folyamatot május végére, legkésőbb június közepére sikerül lezárnunk. A legfontosabb szakmai feladatunk, hogy a lakossági PB-gáz-palackokat és a tartályos gázt - lévén szabadáras termékekről van szó - hatósági áras körbe vonjuk, majd a hatósági árat tíz százalékkal csökkentsük. A szolgáltatókkal megkezdtük az egyeztetéseket. A PB-gáz-palackok esetében egy, az eddigiektől eltérő jelzésrendszert szeretnénk alkalmazni, amire azért van szükség, mert ezek forgalmának jelentős része - szakmai becslések szerint legalább húsz százaléka - a feketepiacon történik. A rezsidíjcsökkentés mellett kötelességünknek érezzük szűkíteni a feketepiaci felhasználást, nemcsak a jelenség gazdaságra és kereskedelemre gyakorolt káros hatásai miatt, hanem amiatt is, mert az illegálisan és túlnyomórészt szakszerűtlenül töltött gázpalackok rendkívül balesetveszélyesek. Az intézkedés tehát életvédelmi céllal is történik. A PB-gáz-palackok és a tartályos gáz a teljes hazai gázmennyiség mintegy fél százalékát teszi ki. Az energiamennyiséget figyelembe véve ez a szegmens nem túl jelentős, de az ügyfelek számát tekintve annál inkább, hiszen a gázfogyasztók nyolc-tíz százaléka érintett. Ráadásul pont az a társadalmi réteg tartozik ide - gondolok itt a kistelepülésen, tanyákon élőkre - amelyik a legnehezebb körülmények között él, és akik számára ez a tízszázalékos mérséklés nagyon nagy segítséget jelent.