Hangsúlyozta: ami ott történt, az "néhány lelkét vesztett hatalomtechnikus racionálisnak látszó, ugyanakkor végtelen kegyetlen döntése volt, amit végletesen elembertelenedett gyilkosok hajtottak végre". Egy nemzetet akartak meggyilkolni, mindazokat, akik ellenálltak a társadalom bolsevik típusú átalakításának. Elmondta, a katyni mészárlás emlékére létrehozott parkban emlékeznünk kell, hogy tudjuk: Közép-Európában összetartozunk, mert közös a múltunk, a sorsunk, az érdekeink, az életünk. "Emlékeznünk kell, hogy tudjuk és értsük, milyen fontos, milyen nagy kincs a lengyel-magyar barátság" - fogalmazott Vargha Tamás.
   
Oberfrank Pál színművész, az ünnepség narrátora elmondta: Budapest az első főváros Közép-Európában, ahol 2010-ben a katyni vérengzésként elhíresült tömeggyilkosság mementójaként emlékparkot létesítettek.
   
Szombaton, a katyni áldozatok emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen arra a csaknem 22 ezer lengyel áldozatra emlékeztek, akiket 1940-ben hurcoltak a Szovjetunióba, majd Sztálin parancsára a Katynhoz közeli erdőben kivégeztek, és tömegsírba temettek.
   
Andrzej Krzysztof Kumertal, a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács minisztere beszédében felidézte a katyni mártírok parkjának történetét, amelynek ötletgazdája

Tarlós István, Óbuda korábbi polgármestere, jelenlegi főpolgármester volt. Elmondta: ez a magyarok és lengyelek számára különleges hely, és a két nép barátságát jelképezi.
   
A megemlékezésen részt vett és az emlékműnél koszorút helyezett el többek között a HM parlamenti államtitkára és a lengyel miniszter mellett Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, György István és Csomós Miklós főpolgármester-helyettesek, Bús Balázs, Óbuda polgármestere, több országgyűlési képviselő - Menczer Erzsébet és Tóth Gábor fideszes képviselők, Aradszki András KDNP-s és Ertsey Katalin LMP-és -, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom tagjai, további politikusok, magánszemélyek, civil szervezetek képviselői.