Sajátos láncolatban érkeznek a külföldi reakciók a markánsabb magyar belpolitikai eseményekre a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár szerint. Kumin Ferenc az M1 A Lényeg című műsorában azt mondta: az utóbbi időben szinte perceken belül megszületnek az első, leghevesebb, legkritikusabb és legindulatosabb vélemények, amelyeket újságírók, publicisták, online közösségek véleményformálói alkotnak meg. Az államtitkár szerint ez arra vezethető vissza, hogy ha valakit nem egy-egy döntés tartalma érdekel, hanem azt tudja, hogy semmit nem szeret, semmit nem fogad el a jelenlegi kormánytól, annak nem kell sokat gondolkoznia, hogy mi lesz a véleménye. Ez villámgyors válaszra ad lehetőséget, és így születnek meg a leghevesebb, legindulatosabb reakciók - magyarázta.

Ezt követően kezdenek el szép lassan szivárogni azok a vélemények, amelyek olyanoktól származnak, akik meg is akarják vizsgálni egy-egy döntés tartalmát, hátterét, így a megfontoltabb, mérsékeltebb reakciók már egy kis időt kérnek maguknak - folytatta. Azután eljutunk odáig, hogy azok az intézmények is elmondják a maguk álláspontját, amelyeknek tényleg alaposan mögé kell ásni egy-egy ügyben, mert felelősségük is van abban, amit mondanak. Olyankor jutunk el odáig - és ez sajnos a sajtót már lényegesen kevésbé érdekli - hogy kiderül: lényegében, alapkérdésekben nincsenek problémák, csupán egy-egy technikai, vagy részletkérdés az, amit vitatnak ezek az intézmények - mondta Kumin Ferenc.

Az államtitkár példaként említette, hogy a médiatörvény kapcsán például az Európai Bizottság által megfogalmazott észrevételek igen távol voltak azoktól a kiinduló kritikáktól, amelyek még arról szóltak, hogy alapjaiban került veszélybe a sajtószabadság Magyarországon. Négy technikai kifogás volt, és mind a négyre azt tudta válaszolni a magyar kormány, hogy egyetért, lehet ebben az irányban módosítani, és meg is történt a korrekció, ami azonban már sokkal kevésbé érdekelte a külföldi sajtót - emlékeztetett.

Kumin Ferenc szerint a heves reakciók mögött részben gazdasági érdeksérelmek állnak, bár azt nehéz direkt módon kimutatni, hogy a rezsicsökkentést, vagy például a különadókat bíráló vélemények mögött esetleg gazdasági érdekcsoportok húzódnának meg. Az államtitkár úgy vélte: erre csak indirekt módon lehet következtetni bizonyos esetekben. Az nyilvánvaló érdeksérelem, hogy az érintett cégek az intézkedések következtében kevesebb profitot tudnak realizálni, így a tulajdonosok kevesebb pénzt tudnak hazavinni. Azt is tudjuk, hogy ezek a nagyvállalatok kiterjedt sajtókapcsolatokkal rendelkeznek, hiszen minden ilyen cégnek elemi érdeke, hogy a saját sajtóját, saját politikai környezete sajtóját a befolyása alatt tudja tartani. Ez a hatás bizonyára benne van abban a sokszor akár kampányszerűnek tűnő külföldi cikksorozatokban - fogalmazott.

Sokszor azonban egész másról van szó, értékalapú, ideológiai alapú cikkek születnek. A magyarországi ellenzéki csoportoknak, amelyek idehaza igen jelentősen veszítettek támogatottságukból, és a magyar politikai porondon már alig-alig tudnak valamit hitelesen, meggyőzően mondani, külföldön - kihasználva rendkívül kiterjedt kapcsolataikat - sokkal erősebb a hitelességük. Az a hitelességvesztés, amit 2006 és 2010 között elszenvedett az összes ilyen jelentős véleménycsoport, nem él olyan élesen a külföld emlékezetében, nem emlékezik a nyilvánosság olyan élesen arra, hogy mi is történt akkor Magyarországon, ezért ott sokkal tágabb terük van arra, hogy saját véleményüket, saját álláspontjukat kifejtsék. Így a magyar belpolitikai csatározásokat ezeken a kapcsolatrendszereken keresztül külföldre exportálják  - magyarázta Kumin Ferenc.