- Mi tette szükségessé a rezsicsökkentést, milyen filozófia húzódik az intézkedéssorozat mögött?

- Egyrészt, a „Magyarország jobban teljesít” gondolata támasztja alá az akciót, melyet miniszterelnök úr évértékelőjében fogalmazott meg először. Ehhez a jobb teljesítményhez a magyar emberek és családok járultak hozzá a leginkább, és ha jobban teljesít az ország, akkor ebből nyilván nekik is részesülniük kell. Másrészt pedig a Fidesz-KDNP érzékelte, hogy valami probléma van, hiszen Európában a magyar családok bevétele az egyik legalacsonyabb, míg ezzel párhuzamosan a lakás fenntartási költségei a legmagasabbak közé tartozik. Ezt az ollót kellett egy kicsit összébb zárni.

- A szocialisták azt javasolták, hogy differenciáltan kellene bevezetni a rezsicsökkentést, a jövedelmi viszonyoktól függően…

- Minden családot egyformán érint a közműszolgáltatások magas ára, és ezért döntött úgy a kormány, hogy január 1-jével a villany, a gáz és a távhő árát 10 százalékkal csökkenti. Ebben nemcsak az a történelmi lépés, hogy évtizedek óta először fordul elő, hogy a rezsiköltségek csökkennek, hanem az is unikum, hogy az intézkedés minden családra kiterjed. Ugyanakkor nagyon fontos az is, hogy ennek a csökkentésnek a fedezetét nem a magyar költségvetés állja, hanem a szolgáltatók extraprofitjának a terhére valósul meg.

- Ha már extraprofit, hogy válhatott ilyen kiugróan jövedelmezővé a közműszolgáltatás Magyarországon?

- 1995-ben a Horn-kormány hat nap alatt privatizálta az összes energiacéget. A privatizációs szerződésekben pedig iszonyú túlhatalmat biztosítottak a szolgáltatóknak a fogyasztókkal szemben. Továbbá törvényben garantáltak nekik évi 8 százalékos profitot is. Így 1995 és 2010 között összesen 1040 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el ez az ágazat.

- Gyakran hivatkozik arra az ellenzék és a szolgáltatók is, hogy a közműcégek ebből a pénzből jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, és ha csökken a profitjuk, az a szolgáltatás biztonságát fenyegetheti…

- Ez nem igaz. Mind a mai napig nem tudtak elszámolni azzal, hogy milyen befektetésekre fordították ezeket a pénzeket, ugyanis kivitték az országból a hasznot.

- Tavaly decemberben létrejött az Ön vezetésével a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport. Milyen feladatai vannak a testületnek?

- A miniszterelnök éleslátását dicséri, hogy felismerte, létre kell hozni a kormányon kívül egy munkacsoportot, amelynek a legfőbb feladata ellenőrizni azt, hogy minden magyar családnál, a végszámlák tekintetében megtörténik-e a tízszázalékos csökkentés.

- Milyen jellegű panaszok érkeznek a munkacsoporthoz?

- Elsősorban a számlákkal kapcsolatos problémák érkeznek hozzánk. Például azért is, mert a villamos-energiaszolgáltatók első körben figyelmen kívül hagyták a kormányzati szándékot, és a régi számlákat küldték ki. Igaz, akkor még semmilyen jogszabály nem kötelezte őket arra, hogy végrehajtsák az árcsökkentést.

- Érdekes, hogy amikor áremelésről volt szó, akkor nem ütköztek sem technikai, sem egyéb akadályba, amikor azt végre kellett hajtani…

- Igen, 2002 és 2010 között összesen tizenötször emeltek árat, és soha nem volt azzal gondjuk, hogy az emelést hogyan fogják végrehajtani. Most, hogy csökkenteni kell, mindenki összeesett. Visszatérve a számlapanaszokhoz, érzékelve a problémát, új számlaképet hoztunk létre, és kötelezővé tettük, hogy a számlán is egyértelművé kell tenni a csökkentést. Ennek ellenére például a GDF-Suez gázszolgáltató még márciusban is 735 ezer számlát küldött ki úgy, hogy az nem felelt meg a hatályos számlaképnek. Ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) keményen megbüntette őket a bejelentésem alapján. Most már úgy tűnik, hogy mindenhol érvényesül a tízszázalékos csökkentés, de ha valahol mégsem, akkor addig csináljuk, amíg meg nem lesz. Ez a lényeg, hogy mindenhol érvényesülnie kell a tíz százaléknak.

- A számlaképek átláthatatlansága és olykor szabálytalansága mellett más panaszok is érkeztek a munkacsoporthoz?

- Felszínre került a közszolgáltatói szféra összes problémája, kezdve a számlázástól, a leolvasáson át, a nem egyeztetett mértékegységekig. Erre jó példa, hogy a gázt köbméterben fogyasztjuk, de gigajoulban fizetjük. További járulékos előnye az intézkedésnek, hogy az emberek elkezdtek foglalkozni saját ügyeikkel, és már érzik, hogy ennek konkrét haszna lesz. Nézik a számláikat, keresik rajta, hogy hol a tíz százalék. Javaslatokat adnak, hogy hogyan kellene kinéznie egy számlának. Azt is mondhatnám, hogy egy spontán konzultáció indult meg az emberek és a kormányzat között a munkacsoporton keresztül. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is az egész problémahalmaz kapcsán, hogy újra meg kell határozni, mi is az, hogy közszolgáltatás.

- Talán ezért is válthat ki ekkora ellenállást a szolgáltatókból az intézkedéssorozat?

- Ellenállást? Inkább úgy fogalmaznék, hogy támadást. Ugyanis az energiaszolgáltatók a magyar bíróságon támadták meg az intézkedést. És láss csodát! A magyar bíróság rekord tempóban hozott a közműcégek számára előnyös döntést. Csak halkan jegyzem meg, hogy az elszámoltatás kapcsán egyetlenegy esetben sem voltak ilyen gyorsak. Emellett, mint tudjuk, beindult a külföldi meg a magyar kórus is. Jól körülhatárolható módon, a két volt kormányfő – Bajnai és Gyurcsány - köré csoportosultak az intézkedés ellenzői, illetve az MSZP is „ezerrel támadta” a rezsicsökkentést. Kívülről pedig ki tudja hány helyről kaptunk figyelmeztetést, hogy mennyire rossz az ország demokratikus állapota. Ez mind a rezsicsökkentésnek köszönhető, akár a német rajzfilm, akár a brüsszeli fenyegetőzések, de az amerikai jogászprofesszor asszony „alkotmányelemzései” is ide sorolhatók. Száz szónak is egy a vége: meg kellett védeni a rezsicsökkentést. A parlamentben rendkívüli eljárással, rendkívüli ülésen meghoztuk az ezt szavatoló törvényeket. Mondanom sem kell, hogy ekkor a szocialisták elnöke wellnessben múlatta az időt, míg Gyurcsányék és az LMP bajnaista része nemmel szavazott. Úgy tűnik, mintha ők személyesen is érdekeltek lennének abban, hogy ne történjen rezsicsökkentés, mert ők egy más világban gondolkodnak, és a szolgáltatók érdekeit képviselik.

- Ha már baloldal, az MSZP újabban azzal kampányol, hogy a rezsicsökkentés helyett inkább az áfát kellene mérsékelni. A kormánypártok ezt teljes mértékben elutasítják. Miért?

- Egyrészt egy paradigmaváltást hajtottunk végre, ami azt jelenti, hogy a terhek mérséklését nem a magyar emberek terhére, nem a magyar adófizetők pénzéből hajtjuk végre, hanem a külföldi szolgáltatók profitjából. Másrészt hiteltelenek a szocialisták ebben az ügyben is, hiszen eleve „fúrták” a rezsicsökkentést. De hiteltelenek azért is, mert 2006-ban áfacsökkentéssel kampányolták végig az országot, majd miután ennek köszönhetően megnyerték a választást, a kormányalakítást követően az egyik első lépésük volt, hogy megemelték a forgalmi adót.

- A rezsicsökkentés folyományaként vagy épp azzal párhuzamosan átalakították az energiahivatalt is. Miben változtak a szervezet jogkörei és feladatai?

- A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal pozícióját megerősítettük, azaz önálló szabályozó szervvé vált, ami azt jelenti, hogy a PSZÁF és az NMHH mellett a MEKH rendelkezik rendeletalkotási joggal.

- Ha kialakították a jogszabályi hátteret, és az Ön szavai szerint, a parlamentben is megvédték a rezsicsökkentést, akkor miért volt szükség az aláírásgyűjtési akció elindítására?

- Bár érzékeltük, hogy nagyon nagy a támogatottsága az intézkedésnek, de azt gondoltuk, hogy az a jó, ha az emberek kifejezik támogatásukat. Ez nagyon szépen halad, ha jól tudom, a napokban már 500 ezernél is több aláírás gyűlt össze.

- Beszélhetünk pártokon átívelő társadalmi összefogásról az ügyben?

- Igen, ez valóban pártfüggetlen téma, majdnem mindegy, hogy melyik pártot támogatják az aláírók, egyetértenek a rezsicsökkentéssel.

- Mégis több eset is ismertté vált, amikor a Fidesz aláírásgyűjtőire támadtak…

- Járom az utcákat, beszélek az emberekkel, és azt tapasztalom, hogy felháborítja őket, hogy egy ilyen esetben is támadás érhet valakit. Ugyanakkor nem véletlenek ezek a támadásos sem, ugyanis ha a politikusok azt mutatják az állampolgároknak, hogy gátlástalanul lehet elintézni dolgokat, akkor azzal mintát adnak, és vannak, akik erre fogékonyak. „Kiváló” példa erre, hogy Török Zsolt blogbejegyzésben buzdított a Fidesz-irodák és kormányhivatalok elfoglalására.

- Ön tett feljelentést az ügyben…

- Igen, de az illetékes szervek szerint ez nem volt bűncselekmény.

- Mégis, Török felhívása kísértetiesen egybecseng azzal, hogy pár nap múlva - húsvét előtt -, a „független” diákok megkísérelték elfoglalni a Fidesz Lendvay utcai székházát…

- Ott voltam a helyszínen, és láttam, ahogy egy ott dolgozó lány sírt félelmében, mi lesz, ha sikerül betörniük a tüntetőknek a házba. Ez teljes mértékig elítélendő, és a baloldali politikusoknak el kellene gondolkodniuk kicsit a felelősségről.