Giró-Szász András hétfő reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kiemelte: a magyar alaptörvény negyedik módosítása csak egy keretet jelent, s az ebből fakadó törvényi szisztéma alapján lehet csak megítélni, hogy a szabályozás demokratikus, vagy sem. Kiemelte: ha ezeket az alacsonyabb szintű jogszabályokat a parlament elfogadja, az mind a hazai, mind a nemzetközi közvéleményt biztosítani fogja arról, hogy vádjaik megalapozatlanok. Giró-Szász András kifejtette: a jogállam alapja, hogyha egy nemzetállam valamit eldönt, és azt az Európai Unió bármilyen intézményi szintje vitatja, kulturált európai vitát indítanak róla. Évente több száz, több ezer ilyen ügy van az unión belül - mondta a kormányszóvivő, megjegyezve, hogy ezek közül Magyarországgal szemben 17 vagy 19, míg más európai ország esetében több száz ilyen vita indul.
   
A kormányszóvivő leszögezte: ahogy korábban is, Magyarország a konkrétumokat kész megvitatni. Bármikor, amikor az unió érvei erősebbnek bizonyultak, mint a magyar érvek, a magyar Országgyűlés megtette a módosításokat - mondta Giró-Szász András. Az esetek többségben viszont nem ez történt, hanem az Európai Unió belátta, hogy elhamarkodottan fogalmazta meg ítéletét, vagy hogy attól még, hogy a magyar kormány elsőként fogalmazott meg valamit, attól az még nem demokráciaellenes - fejtette ki.
   
Giró-Szász András arról is beszélt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a nap folyamán kell eljuttatnia a konvergenciaprogram első tervezetét az EU-nak. Mint mondta, nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai recessziót, vagyis hogy az unió tagállamaiban nem lesz növekedés. Kiemelte viszont, hogy a múlt pénteken megjelent, jelentős londoni elemzők által készített jelentés Magyarország számára 0,5 és 1 százalék közötti növekedést jelzett előre. A magyar prognózisok mindenképpen pluszjelűek - mondta Giró-Szász András.
   
A kormányszóvivő szerint nyilvánvalóan a konvergenciaprogram is azt az irányt fogja erősíteni, hogy a magyar kormány úgy erősíti a gazdaság- és a társadalompolitikát, hogy közben rendbe rakja a magyar államháztartást, úgy erősíti a társadalom bizonyos csoportjait, hogy közben folyamatosan leépíti az adósságot, az önkormányzatok, a vállalkozások és az egyén szintjén egyaránt.