Bár a a belvíz miatt már eddig 9 ezer hektárral csökkent az őszi vetésterület, a szaktárca szerint egyelőre megalapozatlan azt állítani, hogy ez automatikus élelmiszer-áremelést eredményezne. Az időjárás remélt kedvezőbbre fordulása esetén ugyanis a kiesett idő a területek nagy részén még behozható, elkerülve a jelentősebb hozamkiesést a tavaszi vetésű növények esetében, a hazai gabonaárakat pedig alapvetően a piaci árak alakítják.

Feldman Zsolt megjegyezte: volt olyan év, amikor nem volt elég víz, most viszont azért van 2-3 hetes késésben a mezőgazdaság, mert összefüggő vízterület van a földeken, és a sárba nem lehet a magokat elvetni. A mögöttünk álló hétvége és a következő időszak kedvező időjárása ugyanakkor optimizmusra ad okot - tette hozzá.

A gabonaárakat elsősorban az orosz és amerikai terméskilátások befolyásolják, ezek határozzák majd meg a hazai irányadó árakat is – magyarázta Feldman Zsolt. Egy kenyérben a búzának az ára csupán 20 százalék körüli, a többi az üzemanyag, az energia és az alapanyagok árából tevődik össze – tette hozzá.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: idén fagykárok is sújtották a csonthéjasokat Magyarországon, de a károk csak a virágzás megindulása után lesznek nyilvánvalóak. Az érintettek számára a fagykárok komoly bevételkiesést okoznak, de az országos mennyiséget és az ebből következő árakat még nem tudni - tette hozzá. Ellentétben a búzával vagy a gabonával – folytatta Feldman -, a gyümölcsöknél az időjárás közvetlenebb összefüggésben van az árakkal: itt lényegében a hazai termelés határozza meg a hazai árakat. 

A burgonya termeléséről a szakember azt mondta, hogy idén, az utóbbi idők jelentős áremelését követően, a termelés stabilizálása a cél. A takarmánynövényeknél a helyettes államtitkár a kukoricát emelte ki, amelynek a vetési területe globális szinten nőtt. A kukoricánál még optimista a hangulat, hiszen most indul a vetés, és „abban bíznak, hogy nem lesz aszályos és forró a nyár, mint tavaly.”