Az Országgyűlés 309 igen, 6 nem szavazattal fogadta el a fideszes Kocsis Máté és Gulyás Gergely javaslatát.
   
Mind a hatályos Btk.-ban, mind a július 1-jén életbe lépő új kódexben vétség helyett bűntettnek minősül majd, ha valaki közveszély helyszínén lop. A büntetési tétel így alapesetben kettőről három évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, a különösen nagy értékre elkövetett lopásnál pedig tíz év a büntetés felső határa.
   
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a parlament rendészeti bizottságának elnöke a benyújtáskor azzal indokolta előterjesztésüket, hogy az elmúlt időben az ország több pontján is tolvajok nehezítették a március közepi hóhelyzet utáni helyreállítás, illetve az ár- és belvízvédelem munkálatait. A Közép-Tisza vidékén például a zsilipekről vittek el alkatrészeket - hozta példaként. A kormánypárti politikus szerint a Btk.-módosítással kellően elrettentő lesz a szankció.
   
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Pontosították a világörökségi helyszínek gondozására vonatkozó előírásokat

A hétfőn a parlamentben a Fidesz javaslatára és kormánypárti szavazatokkal elfogadott változtatás értelmében a világörökségi helyszínek használata és fejlesztése során meg kell őrizni azok eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazottságát, egyedi megjelenését. A helyszínek nem károsíthatók, nem veszélyeztethető a hitelességük, és a hasznosítás során a közérdeknek megfelelő funkciót kell választani, úgy, hogy zavartalanul látogathatók legyenek.
   
A jogszabály kimondja, hogy nem keletkeztet további oltalmat a világörökségi területté vagy annak várományosává nyilvánítás. A módosítás a világörökségi helyszíneken található, állami tulajdonú vagyonelemekkel kapcsolatos hatásköröket a kultúráért felelős miniszternek utalja.
   
A változtatás szerint az Istvánmező rehabilitációs programjával összefüggésben alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény azon előírásait, amelyek alól eddig felmentést adtak a jogszabályok.

Változnak a kiemelt jelentőségű cégek felszámolásának szabályai

Erről hétfőn döntött a parlament a csődtörvény módosításával a fideszes Koszorús László javaslatára.
   
Csődeljárás esetén nem változik a kiemeltté nyilvánítás ideje, a kormánynak a csőd elrendelése után továbbra is 15 napja marad a kiemelési rendelet meghozására.
   
A parlament 2011 nyarától illesztette be a csődtörvénybe a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Ennek lett az eredménye, hogy az ilyen cégek csőd- és felszámolási ügyeiben csak állami felszámoló járhat el. A kormány rendeletben minősíti kiemeltté a nemzetgazdasági szempontból fontos cégeket. Az állami felszámoló a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.
   
A hosszabb határidőt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet.
   
A csődtörvény másik módosítása korlátok közé szorítja az állami felszámoló tevékenységét. Az említett csőd- és felszámolási eljárásokban való részvétel mellett kizárólagos vagy többségi állami tulajdonban lévő cégnél végezhet üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet. A helyi önkormányzatoknál pedig az adósságrendezési eljárásaikban pénzügyi gondnok lehet.