A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a holokauszt miatt ma több nemzedéknyi kiváló ember, tehetség hiányzik a magyar nemzetből. Pokorni Zoltán emlékeztetett arra: azért választották az emléknap időpontjának április 16-át, mert Magyarország akkori területén akkor állították fel az első gettót. Közölte, nem európai, hanem magyar vonatkozású dátumot akartak választani, mert a holokauszt a magyar nemzeti történelem része. Magyarok voltak azok is, akiket meggyilkoltak, és magyarok voltak azok is, akik gyilkoltak - mondta.

Azt mondta: gyakran elhangzik, hogy a holokauszt pusztításainak nagy része már a német megszállás, a nyilas uralom alatt történt, de - mint fogalmazott -, ez "nem magyarázat, csak magyarázkodás". A Fidesz alelnöke szerint a holokauszt annak a szimbóluma, hogy "az emberi gonoszság és a technológia együtt mire képes".

Az első Orbán-kormány oktatási minisztere felidézte, az emléknapot nem azért találták ki, hogy a mostanihoz hasonló rendezvényeket tartsanak, hanem azért, hogy az iskolákban a diákok megérthessék az akkor történteket. A cél az, hogy minden iskolában legyen egy pillanat, amikor a fiatalok fel tudják idézni, hogy "akik meghaltak, épp olyanok voltak, mint ők" - mondta.

A Duna-parti megemlékezés volt az első, melyet kedden a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.

2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján Pokorni Zoltán javasolta, hogy a középiskolákban minden évben ezen a napon emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól, annak emlékére, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.