A testület kedden nyílt napon tekintette át a 18. évüket be nem töltött, az időskorú, valamint a fogyatékkal élő fogyasztók helyzetét, illetve a vonatkozó szabályozást. Egyhangúlag elfogadott állásfoglalásában a bizottság rögzítette: a tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek elsajátítását már az iskolai oktatás során meg kell kezdeni, és célszerű lenne pontosítani ezen ismeretek tartalmát, kereteit.
    
Simon Gábor szocialista képviselő, a bizottság elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem esélyegyenlőség kérdése is, a fogyasztói jogok tekintetében mindig lehet találni kiszolgáltatottságot, ezért fontos felkészíteni az érintetteket arra, hogyan tudják megvédeni jogaikat.
    
Mozolai Mónika, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője elmondta, jogszabályalkotó tevékenységük során figyelemmel kísérik e fogyasztói csoportok helyzetét is. Hangsúlyozta: a fogyasztói tudatosság kialakításában jelentős szerepük van a civileknek, a tárca pályázati úton segíti a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket ebben a munkában.
    
Kolozsi Sándor, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felügyelet ajánlást adott ki a pénzintézeteknek a fogyatékkal élő ügyfelekkel kapcsolatos szolgáltatásról és szeretnék, ha ez napi gyakorlattá válna.
    
Miszlai Róbert, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője elmondta, hogy leginkább az interneten és a televízió műsoraiban vannak ártalmas tartalmak a gyerekre, jellemző jogsértés az "internetes zaklatás". A hatóság lehetőségei között említette a többi között a korhatár-besorolást, a médiatanács ajánlásait, és rámutatott arra, hogy pozitív tapasztalatokat szereztek a szülőket segítő honlap működtetéséről.
    
Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetsége ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy az értelmi fogyatékkal élők kevésbé tudnak tudatos fogyasztóvá válni, mert mások döntenek helyettük. Ugyanakkor fontosnak tarják, hogy tisztelettel bánjanak velük fogyasztóként is.
    
Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke ismertette azokat az akadályokat, amelyekkel vásárlás során találkoznak, például a szavatosságra vonatkozó információk leolvasásakor.
    
Földesi Erzsébet, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének alelnöke kiemelte, hogy a közlekedés területén a vonatkozó EU-előírások betartását ellenőrizni kellene a magyar szolgáltatóknál.
    
Romanek Péter Zoltán, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége képviseletében jeltolmácsok segítségével hangsúlyozta, hogy a jogalkotói pozitív példa a gyakorlatban nem mutatkozik meg esetükben, a szolgáltatásokhoz való hozzáféréskor akadályokba ütköznek, például megemlítette, hogy a bonyolult jogi szerződések tartalmára nem tudnak rákérdezni.
    
Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége elnöke elmondta, hogy a nyugdíjasok gyakori kárvallottak, mert alacsony az érdekérvényesítő képességük, nincsenek fogyasztói információik, a gyors változást nehezen tudják követni.
    
Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szóvivője kiemelte, hogy tapasztalatuk szerint a jogszabályi tiltás ellenére továbbra is működnek pénzügyi fogyasztói csoportok a piacon, a termékbemutatókon az áruhitelezés során nem tartják be a banki szabályokat, illetve a 18 év alattiakat dohány és szeszesital termékekkel is kiszolgálnak, ezért még szigorúbb ellenőrzést tartanak szükségesnek.
    
A nyílt nap zárszavában Zsigó Róbert fideszes képviselő, a fogyasztóvédelmi bizottság alelnöke elmondta: az állami fogyasztóvédelemben jelentős előrelépés történt, és néha odafigyelés kérdése, hogy eredményeket lehessen elérni a hátrányos fogyasztói csoportok védelmében is.