Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi alkotmányos helyzetről szerda délelőttre beütemezett plenáris vitát eredetileg - az elmúlt hónapban - még kiemelt fontosságú és időkeretű eseménynek tervezték, mostanra azonban úgy módosultak az elképzelések, hogy csak egy-egy hozzászóló lesz minden frakcióból.
    
Az EP szabadságügyi szakbizottságának, a LIBÉ-nek a Magyarországgal foglalkozó eseti bizottsága várhatóan csak május végére készíti el a jelentését - mondta Szájer. Martin Schulz EP-elnök ezért tanácsolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy inkább a júniusi plenáris EP-ülésen vegyen részt - tette hozzá.
    
Hazánk megítélése jelentős mértékben függ a képviselők tájékozottsági fokától

A magyar néppárti frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy Orbán Viktor szerda délelőtt Margaret Thatcher temetésére Londonba utazik, így a plenáris EP-ülés vitáján nem lesz ott, ám kedd este Strasbourgban megbeszélést folytat a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakcióval, valamint külön négyszemközt Joseph Daul frakcióvezetővel is.
    
A néppárti képviselőcsoporton belül - közölte Szájer József - a magyarországi helyzet megítélése jelentős mértékben függ az egyes EP-képviselők tájékozottsági fokától. Abban ugyanakkor - emelte ki - egyetértés uralkodik a frakción belül, hogy érvényesülnie kell a szubszidiaritás elvének, vagyis annak a szempontnak, hogy a kérdéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, azon a szinten, amelyen azok felmerülnek. A magyar néppárti EP-képviselők - hangsúlyozta Szájer József - nem is azt tartják célnak, hogy minden részletkérdésben egyetértsenek egymással a magyarok és a többi uniós ország képviselői, hanem azt szeretnék, ha a kifogásokat és a nézetkülönbségeket tárgyszerű vitában lehetne tisztázni.
    
Nem tudni, mi a kifogásuk az alkotmánymódosítás tartalmát illetően

Szájer kitért arra, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - miközben az általa irányított testület még nem végzett a negyedik magyar alkotmánymódosítás mélységi elemzésével - a múlt pénteki levelében három konkrét, általa aggályosnak tartott témát érintett. A fideszes politikus szerint jó lenne, ha e kérdéseket illetően is világosan kifejtenék uniós részről, mi is a konkrét kifogásuk a magyar alkotmánymódosítás tartalmát illetően.
    
A Barroso által első problémás pontként említett elem arra vonatkozik, hogy ha európai bírósági ítéletből Magyarországra nézve fizetési kötelezettség keletkezne, akkor annak a fedezetét pótlólagos adóbevételből lehetne előteremteni. Szájer ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszel rendszeresen inti a tagországokat a költségvetési hiány kordában tartására, márpedig - jegyezte meg - plusz fizetési kötelezettség esetén az egyensúly helyreállításához fedezetre van szükség.
    
A második kérdést - az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét - illetően Szájer József arra hívta fel a figyelmet, hogy erről jelenleg is folynak a tárgyalások. A politikai hirdetések közzétételének korlátozásával kapcsolatban - amit egyébként Európa egyes országaiban különböző módokon szabályoznak - a magyar politikus azt tartotta fontos szempontnak, hogy a kérdés uniós megítélése ne legyen méltánytalan és egyoldalú.