- Az Alaptörvényt, illetve annak negyedik módosítását eddig inkább politikai, nem pedig szakmai jellegű bírálatok érték külföldről. A Velencei Bizottsággal folytatott múlt pénteki megbeszélése milyen légkörben zajlott?

- Az általános politikai hangulat ezúttal is rányomta a bélyegét a találkozóra, hiszen tagadhatatlanul van egyfajta izgalmi állapot Magyarország körül. Ennek ellenére továbbra is bízom abban, hogy a bizottság véleménye szakmai alapon születik meg, hiszen volt és van alkalmuk megismerni az Alaptörvény részleteit. Lényegében az alkotmány elfogadása óta folyamatosan kapcsolatban állunk velük, hol az Európa Tanács, hol Magyarország kérte a Velencei Bizottság vizsgálatát. Ezúttal mi voltunk a kezdeményező fél, ami szerintem mutatja a nyitottságunkat.

- Kérdés, hogy a Velencei Bizottság delegációjának tagjai mennyire nyitottak az önök érveire...

- Korábban is azt láthattuk, például a médiatörvény kapcsán, hogy előbb jöttek a hangzatos nyilatkozatok, a szenzációt sugalló szalagcímek, amelyek a szólásszabadság, a sajtószabadság korlátozásáról, cenzúráról szóltak, aztán amikor eljutottunk addig, hogy konkrétumokról, a tényleges tartalomról esett szó, kiderült, hogy valójában nem sérülnek Magyarországon a demokratikus alapjogok. Az Alaptörvény módosítása kapcsán még annál a fázisnál tartunk, amikor éles politikai bírálatok hangoznak el, a Velencei Bizottságnak viszont nem ezek, hanem a tények alapján kell állást foglalnia.

A teljes interjút a Demokrata szerdai számában olvashatja.