Rogán Antal a gazdasági válságról szólva úgy vélekedett, Európa gyengesége abból származott, hogy feladta a termelésben korábban játszott jelentős pozícióját. A szolgáltató-központúság lett erőteljes Európában. Mi pedig azt gondoljuk, hogy alapvetően a termelésközpontú gazdaság az, amelyik igazán erős – mondta a Fidesz frakcióvezetője.

A fideszes politikus az előző gondolattal összefüggésben elmondta, az állam jelentős hangsúlyt fektetett arra, hogy javítsa a felsőoktatásban például a mérnöki, műszaki, informatikai szakokra jelentkezők arányát. Mint fogalmazott, „ez egy nehezen járható út”, mert egy orvosi, vagy műszaki diploma megszerzése többszörös anyagi terhet ró az államra, mint például egy bölcsész vagy egy közgazdász diplomáé, de "Magyarországnak erre van szüksége".

Rogán Antal kitért rá, többnyire a termelés ösztönzése érdekében születtek meg a különböző nagyvállalatokkal eddig megkötött stratégiai megállapodások is, de - mint mondta - nem kizárólagosan, mert vannak olyan szektorai a magyar gazdaságnak, ahol a „szolgáltatás-központúság szerepe nem lebecsülhető”.

Magyarország súlyos helyzetben volt

Rogán Antal szerint az elmúlt három év történéseit nem lehet megmagyarázni az azt megelőző esztendők nélkül. A kormánypárti politikus arra hívta fel a figyelmet, sok dolognak, ami ma Európában és Közép-Európában történik, a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása volt az eredője. Kifejtette, ez a válság voltaképpen hitelválság, a jelzáloghiteleknek a válsága, ami alapvetően az amerikai bankpiacról indult ki. Ez a válság tárta fel Európa gyengeségét, az európai pénzügyi rendszer rendkívül súlyos problémáit.  Sajnos Magyarország 2008-ban az egyik legkockázatosabb országnak volt tekinthető – jelentette ki Rogán Antal. Mint mondta, az európai pénzügyi válság egyes országok esetében az állami eladósodásból, máshol a bankrendszerek problémáiból, több helyen pedig abból adódtak, hogy idegen pénzügyi termékek is megjelentek a rendszerben. A frakcióvezető ide sorolta a devizahitelek közép-európai elterjedését.

Rogán Antal szerint „az összes betegség együttes tünethordozója Magyarország volt”, mivel 2008-ban hazánk volt a leginkább eladósodott a közép-európai országok közül, de jelentős mértékben eladósodtak a vállalatok és a családok is - alapvetően devizában - tehát egy devizakockázat is terhelte hazánk pénzügyi rendszerét. Hozzátette, ehhez jött még hozzá a magyar bankrendszer „sajátos belső problémája is”, ahol a hitel-betét arány 2008-ban 160 százalék körül alakult, s a 2008-ban felvett IMF-hitel nagy részét ennek a problémának a kezelésére kellett fordítani.

Sikeres gazdaságpolitika

Rogán Antal úgy folytatta, az előző kormányok erőfeszítései nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy tartósan három százalék alá lehessen leszorítani az költségvetési hiányt. A Fidesz frakcióvezetőjének elmondása szerint a jelenlegi kabinet a problémák megoldása érdekében egy „eddig járatlan és rendkívül nehéz utat” választott, amelynek lényege, hogy nem a lakosság terheit növelte, hanem különadókat vetett ki a nagyvállalatokra annak jegyében, hogy egy hosszú távon kiszámítható költségvetési pálya a cégeknek is kedvezőbb környezetet teremthet.

A fideszes honatya úgy vélekedett, „ennek az útnak a javát már végigjártuk, látszanak az eredményei, például a pénzügyi egyensúly helyreállításában”; ugyanakkor „a nagy kockázatot az jelenti”, mi lesz majd Magyarországon a gazdasági növekedéssel. Rogán Antal szerint a kormány gazdaságpolitikája több ponton is sikeresnek bizonyult. A politikus ezek között a költségvetés egyensúlyának helyreállítását, valamint az úgynevezett, „alrendszerbeli egyensúlytalanságok” kezelését említette, beleértve a nyugdíj-, az egészségügyi, valamint az önkormányzati rendszer problémáit.

Cél a hosszú távon fenntartható egyensúly

Rogán Antal szerint az államnak arra kell törekednie, hogy hosszú távon fenntartható egyensúlyi pályát alakítson ki. Hozzátette, mindez gazdasági növekedés nélkül nem lehetséges. A fideszes politikus úgy fogalmazott, a jövőben „sokkal nagyobb óvatossággal figyelnek oda az Európai Bizottság észrevételeire”, mert  2012-ben bebizonyosodott, hogy testület szakértői „sok ponton, rendszeresen és folyamatosan tévedtek”, mivel 2,8 százalékra jósolták a büdzsé hiányát, ami az imént említett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően végül 2,2 százalék lett, ráadásul úgy, hogy ebben benne van a kistelepülések adósságának állami átvállalása is.

Mindebből az látszik, hogy a felénk elhangzó kritikai észrevételekkel kicsit óvatosabban kell bánni, mert már két olyan év is van, amikor az derült ki, hogy a magyar kormány szakértői talán jobban számoltak, mint az Európai Bizottság szakértői. Ezért a konvergenciaprogramot alapvetően az elfogadott költségvetés betartására építettük fel – mondta Rogán Antal, aki szerint a növekedési potenciált például az európai uniós források hatékonyabb kihelyezése javíthatja.

A frakcióvezető fontos tényezőnek nevezte az alacsony inflációt, mert ez – mint mondta – azt jelenti, hogy jelentősen javul a háztartások és az alacsony keresetűek jövedelempozíciója.

Magyarország tiszteletben tartja uniós kötelezettségeit

Rogán Antal elmondta, „a kormány és az Európai Bizottság között húzódó feszültség kezelése mindkét fél szándéka”. Hangsúlyozta, a kabinet tiszteletben tartja, hogy Magyarország az uniós belépéssel elfogadta magára nézve kötelezőnek az európai jogi normákat is. Sem a Fidesz, sem a kormányszövetség soha nem kérdőjelezte meg hazánk uniós tagságát; ez nem is áll szándékunkban. Azt gondoljuk, hogy nagyon helyes, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, sőt, több helyen szorosabbra kell fűzni ezeket a szálakat – húzta alá a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője. Mint mondta, minden olyan ponton, ahol a közösségi jog és a magyar jog ütközése egyértelműen kimutatható a kormány – ahogy eddig is - a jövőben is készen áll arra, hogy az észrevételeket kezelje és azokat a magyar jogrendszerbe átvezesse.

Rogán Antal megjegyezte, vannak olyan támadások, „amelyek jogi megalapozottsága megkérdőjelezhető", és „vannak olyan helyzetek, amikből félreértések származnak.” A frakcióvezető úgy vélekedett, a sokat bírált negyedik alkotmánymódosítás sok ponton segít a politikában a szélsőségek visszaszorításánál. Példának említette, hogy korábban nem születhetett volna meg az a bírósági ítélet, amely jóváhagyta volna a vasárnapi Élet Menete felvonulással párhuzamosan szerveződő, alapvetően provokatív szándékú, motoros felvonulás betiltását.

A kormánypárti politikus meggyőződése szerint a magyar jogrendszernek hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy azokat a problémákat, amelyek akár a fasiszta, akár a kommunista ideológiák részbeni feléledéséből származnak, a leghatározottabban kezelje. Ezért van a parlament előtt az a szabályozás, amely a horogkereszt, a vörös csillag, illetve a nyilas jelképek büntetőjogi korlátozásáról szól - jelentette ki Rogán Antal, hozzátéve, Magyarország tiszteletben szeretné és fogja is tartani uniós tagságából eredő kötelezettségeit.