Az EP értékelte Szerbia 2012-es teljesítményét

Létrehozva: 2013. április 18., 12:26	nyomtat	küld

"Ha Szerbiáról esik szó, akkor általában Koszovóval való kapcsolatára irányul a legnagyobb figyelem, hiszen Szerbia európai jövője a Koszovóval való megegyezés függvénye" – hangsúlyozta Schöpflin György a Szerbia-jelentés néppárti felelőse a szerda esti plenáris vita során. A fideszes EP-képviselő kiemelte: Amennyiben az újraindított Belgrád-Pristina közötti párbeszéd sikeres kíván lenni, akkor a koszovói szerbek státusára vonatkozóan megoldást kell találnia, máskülönben a szerb kisebbség Koszovó számára hosszú távú konfliktus forrása lesz.

"A Koszovó-téma azonban nem vonhatja el figyelmünket számos, más súlyos problémáról" – folytatta Schöpflin. Kiemelte: Szerbiának még sokat kell tennie a valódi jogállamiság elérése érdekében, többek között a törvények kezelésében, a bíróságok függetlenségének garantálásában, a törvények érvényesítésének minőségében és az eljárások tiszteletben tartásában.

"A Vajdaság autonómiája elleni politikai és jogi eszközök kiemelt aggodalomra adnak okot" – hívta fel a figyelmet Schöpflin és szerinte a jakobinus válasz nem a 21. század válasza. "Szerbiának a szélesebb decentralizáció irányába mutató demokratikus normákat kell elfogadnia, nem pedig azok ellenkezőjét" – érvelt az autonómia mellett a képviselő. Schöpflin szerint a kisebbségekhez, az etnikumok közötti viszonyban egy sokkalta kiegyensúlyozottabb hozzáállás előbbre vinne Szerbiában is, főként, ha helyi szinten lehetővé tenné a megoldások kialakulását. "Ugyanakkor szükséges a központi standardok érvényesülése is olyan területeken, mint az eljárások egységessége és a demokrácia általános szabályai: átláthatóság, elszámoltathatóság és önkorlátozás" - zárta felszólalását Schöpflin György.

Gál Kinga néppárti politikus örömmel nyugtázta, hogy munkájuknak köszönhetően a vajdasági magyarokra vonatkozó konkrét utalások is bekerültek a mai határozat szövegbe, így a Vajdaság Autonóm Tartomány jogi státuszának megerősítésének és finanszírozásának megoldatlan kérdése, az államigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a rendőrségnél való kisebbségi jelenlét szükségessége, a minőségi anyanyelvi oktatás biztosítása és a nemzeti tanácsok pénzügyi támogatása. Azért fontos a fideszes képviselő szerint, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek szempontjai és gondjai nevesítve szerepelnek most a parlamenti határozatban, mert ezzel nyomás gyakorolható az Európai Bizottságra, hogy az általa ősszel készítendő éves jelentésben ezek problémák szerepeljenek. Így elkerülhető lehet a korábbi csatlakozási tapasztalat: miszerint a tagjelöltek csak a csatlakozásig, átmenetileg tartják szem előtt e nemzeti közösségek érdekeit. A fideszes képviselő nyomatékosította mennyire lényeges, hogy a létező jogszabályokat alkalmazzák is és azok betartását a Bizottság kísérje figyelemmel.

"Személy szerint örülök, hogy a szövegbe bekerült a történelmi megbékélés fontossága, és ebben a két - magyar és a szerb - köztársasági elnök elkötelezettsége. Ezért lényeges, hogy a hatóságok kettős mérce alkalmazása nélkül vizsgálják ki és szolgáltassanak igazságot az etnikailag vegyesen lakott régióban, Vajdaságban, ahol sajnálatos módon ismét elszaporodtak az olyan incidensek, amelyeknek sok esetben magyar nemzetiségű fiatalok az áldozatai" – hívta fel a figyelmet Gál Kinga a parlamenti vita során.