2012-ben egy jelentős prognózistévedést hajtott végre az Európai Unió a magyar államháztartási hiány kapcsán, hiszen folyamatosan 3 százalék fölé prognosztizálta a hiányt, ezért újabb és újabb nyomásokat helyezett a magyar kormányra. Majd 2 százalékos lett a hiány - fogalmazott a kormányszóvivő.

Mint mondta, az unió azon prognózisa, amely az idei év elején született és 2013-ra és 2014-re is 3 százalék feletti hiányt jósol, nem kellően megalapozott – mondta a szóvivő.  

Utalt az OECD nemrégiben megjelent tanulmányára, amelyben - mint mondta -felszólítanak, hogy a jelentős államháztartási hiánnyal, illetve az államadóssággal küzdő országokban közteherviselést kell végrehajtani, és a szolgáltató szektorra, a pénzpiaci szektorra és az energia szektorra a nagyobb adókat kell kivetni. Az unortodox politika egyre inkább az új idők ortodox politikájává kezd válni – emelte ki a szóvivő.

A magyar kormány a kezdetek óta leszögezi, hogy minden konkrétumot hajlandó megvitatni, ugyanakkor elvárja az egyenlő elbánás elvét Magyarországgal, a magyar nemzettel szemben az uniótól, vagyis olyan dolgokat ne vitassanak, amelyek más uniós tagállamban megtalálhatóak - mondta Giró-Szász András.

A kormány egyértelműsítette, hogy közteherviselés útján kívánja az államot fenntartani, éppen ezért a multinacionális szektorra is kivet adót, amely az elmúlt 10-15 évben extra kedvezményeket kapott – emelte ki. Ezek a nagy cégek jelentős érdekérvényesítő képességekkel bírnak, melyek felerősítik a konfliktusokat Brüsszelben – tette hozzá.

Az alaptörvény módosítással kapcsolatban úgy fogalmazott: két és fél téma van, amelyen az európai uniós szempontok szerint megalapozott fogást tudnak találni. Az egyik az ügyek áthelyezése a bíróságok kapcsán, a másik választásokkal kapcsolatos reklámok kérdése, illetve az, hogy ha az Európai Bíróság valamiféle határozatot hoz egy országgal kapcsolatban, és ez negatív hatással bír a büdzsére, akkor ezzel kapcsolatban új adó kivetési jog illesse meg az Országgyűlést – mondta a szóvivő.

Ha az Európai Bizottságnak az a problémája a választással kapcsolatban, hogy az európai parlamenti választásokra ez a törvény ne legyen érvényes, akkor ez kikerül az alaptörvényből, a bírósági ügyáthelyezéssel kapcsolatban pedig világossá tette a magyar kormány, hogy nem konkrét bíróhoz kerülnek konkrét ügyek, hanem bíróságokhoz ügycsoportok – fejtette ki Giró-Szász András.

Végül úgy fogalmazott, a harmadik kérdéses üggyel kapcsolatban a magyar kormány azt gondolja, száz százalékig jogos a felvetése, és az igazát, ha kell, egy tovább folytatott folyamatban meg kívánja védeni.