A Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyal a főváros jövő évi fejlesztési koncepciójáról, amely rögzíti, hogy a 2014-es büdzsében nem tervezhető működési hiány, továbbá a hitelszerződésekben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesíteni kell. A határozati javaslat arra is, kitér, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatást a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani.
    
A tervezet szerint új kötelezettséget csak új külső forrás bevonásával lehet vállalni, ez alól kivételek a magas támogatási intenzitású, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési projektek. A dokumentum kitér arra is, hogy többletigényt csak "elháríthatatlan külső körülmény" esetén lehet javasolni.
    
A tervezet utal a kormány és a főváros közötti Budapest 21 szerződésre és jelzi, hogy a főváros kiemelt jelentőségű beruházásai várhatóan beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe, azokat a felek összehangoltan valósítják meg. A főváros három fő fejlesztési irányt nevez meg: a közösségi közlekedéshez kapcsolódó kötöttpályás fejlesztéseket, a csatornahálózat, továbbá a Duna menti területek fejlesztését.
    
A főváros elfogadott középtávú finanszírozási prognózisa 2014-re a fejlesztési kiadások csökkenésével számol, aminek legfőbb oka a korábbi uniós pénzügyi ciklusban indított projektek kifutása. Tarlós István főpolgármester azt is jelzi az indítványban, hogy a 2014-es és a későbbi évek költségvetéseit determinálja az előző városvezetés öröksége, amely több, az önkormányzatra aránytalan terhet rovó projekt befejezését jelenti.
    
A jövő évi tervek között szerepel a négyes metró próbaüzemének beindítása és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep teljes kapacitáson való beüzemelése.
    
Az előterjesztés ismerteti, hogy az amortizáció miatt és a fejlődés biztosítása érdekében új projekteket is szükséges indítani, ezek közül a legjelentősebb a BKV járműállományának fokozatos cseréje. A fejlesztések súlypontja a közösségi közlekedésre helyeződik át - olvasható a dokumentumban.
    
A főváros a következő évekre három százalékos inflációval, az állam által biztosított bevételi források konzervatív tervezésével, a működési kiadások csökkenésével és visszafogott, a következő években egyre csökkenő hitelfelvétellel kalkulál. A városvezető jelezte: az adósságátvállalás 2014-et érintő hatása pontosan még nem ismert, ám a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklushoz köthető fejlesztési lehetőségek megfelelő mozgástere biztosítható.