"A baloldali kormányok, ha kellett, az ördöggel is cimboráltak"
|
A mai naptól nyilvánosak azok a titkosszolgálati anyagok, amelyek rögzítik Laborc Sándor és az ország egyik legismertebb bűnözőjének, Portik Tamásnak a beszélgetéseit. „Az akkori kormány és az MSZP akkori vezetése minden jel szerint tisztességtelen eszközökkel próbáltak politikai előnyre szert tenni” – kommentálta az ügyet keddi sajtótájékoztatóján Kocsis Máté. |
Létrehozva: 2013. április 23., 17:33 | Utoljára frissítve: 2013. április 23., 18:40 |
nyomtat
|
küld
|
|
|
A Fidesz kommunikációs igazgatója a téma kapcsán elmondta: „ma már egyre több fény dereng a nyilvánosság előtt”, egy évtizedeken át kibogozhatatlannak tűnő ügyben. Nem véletlen, hogy éveken keresztül próbálták eltussolni – fűzte hozzá.
|
Kocsis Máté sajtótájékoztatója
|
|
Kocsis Máté a rendszerváltás óta eltelt időszak példátlanul súlyos ügyének minősítve az esetet kifejtette: „jobb lenne, ha kissé visszafognák magukat azok az urak, akik manapság elsősorban külföldön tartanak előadást a jogállamiságról”. Ugyanis egy jogállamban az nem fordulhat elő, aminek a bizonyítéka ma már mindenki számára elérhető – utalt Kocsis Máté arra, hogy egy titkosszolgálati vezető találkozón vett részt egy hírhedt alvilági figurával.
Ma már biztos, hogy az alvilág összejátszott a titkosszolgálatokkal a baloldali kormányok idején – húzta alá, hozzátéve: tették mindezt azért, hogy a választásokon sikereket érjenek el, netán a politikai ellenfeleiknek „aljas módon hátrányt okozzanak”.
„Most már bátran kijelenthetjük, a baloldali kormányok, ha kellett, az ördöggel is cimboráltak, ha politikai érdekeik épp azt kívánták” – szögezte le a kommunikációs igazgató.
Szövevényes szálak, összefonódás, szőkítés - Energol
Az előzményeket felidézve Kocsis Máté elmondta: Portik Tamás a ’90-es években vált piti bűnözőből „nagy hallá”. 1994-ben az Energol Rt. egyik igazgatója lett, ez idő tájt a cég vezérigazgatója az MSZMP KB egykori tagja Csikós József volt. Az „olajozás” – ami lényegében adócsalás - során háztartási fűtőolajból (HTO) gázolajat állítottak elő színezékek és adalékok hozzáadásával. Ezzel a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forinttal károsították meg a magyar költségvetést néhány év leforgása alatt. 1996-ban nyomozás indult az Energol ügyében, de Portikot futni hagyta az akkori baloldali kormány. Ezt követően a bűnöző sokáig bujkált, s 2003-ban – ismét MSZP-SZDSZ-kormány idején -, törölték a körözöttek listájáról. Portik vállalkozásai a későbbiekben milliárdos profitot termeltek, az olajszőkítésből szerzett vagyonát is volt módja „tisztára mosni” ezekben az években. A kommunikációs igazgató szavai szerint ebben az időszakban Portik az egész fővárost a markában tartotta, olykor rendőröket is korrumpált, ha arra volt igénye.
„2010-hez közeledve aggodalom töltötte el Tamás lelkét”
Ugyanakkor a fideszes politikus szólt arról is, ahogy közeledtek a 2010-es választások, és vált egyre biztosabbá a Fidesz győzelme, „aggodalom töltötte el Tamás lelkét, és ijedtében megkereste Laborc Sándor”. „Bár a találkozó maga nem bűncselekmény, de semmiképp sem szokványos, hogy egy magas beosztású titkosszolgálati vezető feketeöves bűnözőkkel találkozgat” – jegyezte meg.
„Portik szerette volna, ha a korábbi, számára paradicsomi állapot nem szűnik meg, ezért felesküdött a baloldalra, tudva, hogy a Fidesz az ilyen és ehhez hasonló ügyeket fel fogja számolni” – fogalmazott Kocsis. Tudhatta, hogy a kormányváltással korábbi politikai védettségét elveszítheti, éppen ezért ajánlotta fel szolgálatait Laborc Sándornak és a baloldalnak – mutatott rá.
Kocsis Máté közölte azt is, hogy két találkozóról van tudomásuk, amelyekről a titkosszolgálatok készítettek felvételt. Ennek kapcsán hangsúlyozta: kiderült, hogy az alvilág egyik vezére megpróbálta segíteni a baloldalt a 2010-es választások idején. Kiderült az is, hogy az akkori kormányzat nem mondott nemet erre az együttműködésre, ugyanis Laborc arra bíztatta Portikot, hogy a tudomására jutott információkat hozzá juttassa el. Laborc bírók, ügyészek, rendőrök és politikusok ügyeire volt kíváncsi elsősorban. Ugyanakkor a fideszes képviselő megjegyezte azt is, egyértelmű, mindez nem a volt titkosszolgálati vezető magánakciója volt.
Egyúttal Kocsis arra is felhívta a figyelmet, hogy kezdeményezte Laborc tavalyi bizottsági meghallgatásának nyilvánosságra hozatalát is. „Szeretném, ha az is ismertté válna, hogy tavaly ősszel Laborc hogyan emlékezett vissza a történtekre” – tette hozzá. A nemzetbiztonsági bizottság tavaly őszi jegyzőkönyveiből kiderülhet, hogy Laborcot megkérték felettesei, vagy maga döntött így titkosszolgálati vezetőként – vélekedett a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A nyilvánosságra került dokumentumok alapján Kocsis Máté szerint az is egyértelmű, hogy a korábbi titkosszolgálati vezető azzal bízta meg Portikot, hogy „gyűjtsön vagy gyártson” a Fidesz vezető politikusaira nézve terhelő információkat. Mindezeken túl a képviselő ismertetése szerint Portik említést tesz a felvételeken arról is, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak. „Pénzekkel egyébként gyakran dobálóznak ezeken a felvételeken” – jegyezte meg. A felvételek tanulsága szerint Portik egy alkalommal úgy fogalmazott: „nem tudja elképzelni, hogy tud olyat kérni a baloldal tőle, amit ne tenne meg”.
Kocsis szavai szerint elmondható továbbá az is, hogy a Gyurcsány – Bajnai – korszak nemzetbiztonsági vezetői bizalmas viszonyba kerültek Portik Tamással. Ennek kapcsán hangsúlyozta: Portik belefolyt a belpolitikába, cserébe azt várta, hogy a szolgálatok számoljanak le rendőrségen belüli és alvilági ellenfeleivel. Az akkori kormány és az MSZP akkori vezetése minden jel szerint tisztességtelen eszközökkel próbáltak politikai előnyre szert tenni – húzta alá. „Ha valami nem jogállami, akkor ez az” – fűzte hozzá.
Megvizsgálják az Energol és a szolgálatok kapcsolatát
A Fidesz kommunikációs igazgatója tájékoztatott arról is, hogy szakértői csoport vizsgálja azt, milyen bűncselekmények valósulhattak meg a találkozók során. Továbbá közölte azt is: indítványozta a nemzetbiztonsági bizottságnál, vizsgálják meg, hogy az Energol Rt. milyen kapcsolatban állt megalakulása óta a titkosszolgálatokkal. Ezzel összefüggésben felvetette: „vizsgáljuk meg, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok korábban tulajdonképpen kinek a biztonsága felett őrködtek”. Ezeken túl a fideszes képviselő azt is vizsgálat tárgyává tenné, hogy a szolgálatok és az alvilág baloldali kormányok ideje alatt intézményessé váló kapcsolata milyen kérésre – netán utasításra -, milyen felhatalmazásra és milyen jogszabályi keretek között valósulhatott meg.
A nyilvánosság erejét méltatva Kocsis Máté kijelentette: a fentieken túl azt is üzeni a Portik – Laborc találkozók jegyzőkönyve, hogy soha többet ne jusson eszébe senkinek, hogy egy jogállamban politikai haszonszerzés céljából, alantas módszerekkel, a szolgálatokat ilyen feladatokkal bízza meg. A kommunikációs igazgató a szereplők cinizmusának és pökhendiségének bizonyítékát látta abban is, hogy Portikot az adófizetők pénzén látták vendégül.
„Nem tudom, hogy Szabó Tímea ezt megbeszélte-e Bajnai Gordonnal”
Kérdésre válaszolva Kocsis Máté elmondta, hogy álságosnak tartja Molnár Csaba nemzetbiztonsági bizottsági elnök felvetését, mely szerint a teljes hanganyagot nyilvánosságra kellene hozni. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy az eddig megjelent információk nyilvánosságát sem támogatta szavazatával Molnár.
Az Együtt 2014 - PM mai közleményét pedig úgy kommentálta: egyrészt, Laborc Sándor Szabó Tímea pártszövetségesének és finanszírozójának, Bajnai Gordonnak a miniszterelnöksége alatt is titkosszolgálati vezető volt. Másrészt, ma még nem lehet tudni, hogy a 2008-ban megindult találkozók a későbbiekben folytatódtak-e. Amennyiben folytatódtak, úgy a mindenkori irányító miniszter – akkor Szilvássy György volt – felelőssége is felmerül az ügyben – fűzte hozzá Kocsis, megjegyezve, hogy a kiemelt ügyekben az irányító miniszter mellett a miniszterelnök is tájékoztatást kap. „Nem tudom, hogy Szabó Tímea ezt megbeszélte-e Bajnai Gordonnal” – fogalmazott.
(fidesz.hu)