A Fidesz-KDNP 18 igen, az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusainak 10 nem szavazatával, a Jobbik 3 tartózkodó voksa mellett elfogadott határozat rögzíti, hogy a 2014-es büdzsében nem tervezhető működési hiány, továbbá a hitelszerződésekben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesíteni kell. Kitér arra is, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatást a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani.
   
Új kötelezettséget csak új külső forrás bevonásával lehet vállalni, ez alól kivételek a magas támogatási intenzitású, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési projektek. Többletigényt csak "elháríthatatlan külső körülmény" esetén lehet javasolni.
   
A koncepció utal a kormány és a főváros közötti Budapest 21 szerződésre és jelzi, hogy a főváros kiemelt jelentőségű beruházásai várhatóan beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe, azokat a felek összehangoltan valósítják meg. A főváros három fő fejlesztési irányt nevez meg: a közösségi közlekedéshez kapcsolódó kötöttpályás fejlesztéseket, a csatornahálózat, továbbá a Duna menti területek fejlesztését.
   
Az elfogadott középtávú finanszírozási prognózis 2014-re a fejlesztési kiadások csökkenésével számol, amelynek legfőbb oka a korábbi uniós pénzügyi ciklusban indított projektek kifutása. Tarlós István főpolgármester azt is jelezte, hogy a 2014-es és a későbbi évek költségvetéseit determinálja az előző városvezetés öröksége, amely több, az önkormányzatra aránytalan terhet rovó projekt befejezését jelenti. A jövő évi tervek között szerepel a négyes metró próbaüzemének beindítása és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep teljes kapacitáson való beüzemelése.
   
Az amortizáció miatt és a fejlődés biztosítása érdekében új projekteket is szükséges indítani, ezek közül a legjelentősebb a BKV járműállományának fokozatos cseréje. A fejlesztések súlypontja a közösségi közlekedésre helyeződik át - olvasható a dokumentumban. A főváros a következő évekre 3 százalékos inflációval, az állam által biztosított bevételi források konzervatív tervezésével, a működési kiadások csökkenésével és visszafogott, a következő években egyre csökkenő hitelfelvétellel kalkulál.
   
A vitában Hanzély Ákos, a PM politikusa a számokat hiányolta a koncepcióból, míg az MSZP-s Tüttő Kata korainak tartotta, hogy áprilisban tárgyalják az anyagot. György István (Fidesz-KDNP) városüzemeltetési főpolgármester-helyettes ugyanakkor úgy vélte: a koncepciónak azt kell tartalmaznia, milyen determinációk, gazdasági helyzet mellett tervezik a költségvetést. Szerinte a javaslat ennek megfelel.

Utcát nevezhetnek el Albert Flóriánról

Feloldotta a IX. kerületi Gyáli út egy szakaszának védettségét a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a területet a 2011-ben elhunyt egyetlen magyar aranylabdás futballistáról, Albert Flóriánról neveznék el.  A Gyáli út jelenleg a főváros védett közterületi nevei között szerepel, azonban a főváros a Vágóhíd utca és a vasúti kereszteződés közötti szakaszon a Ferencváros egykori labdarúgójának állítana emléket. A képviselők 23 igen szavazattal döntöttek arról, hogy az utcanév védettségét csak a másik szakaszon, a vasút és az Illatos út között tartják fenn, így a következő testületi ülésen lehetőség lesz az átnevezésre.   A közgyűlés napirendjén szerepelt egy másik, szintén a Ferencvárost érintő javaslat is, amely együttműködési megállapodást javasolt a kerületi és a fővárosi önkormányzat között a hajléktalanok lakhatása és foglalkoztatása ügyében. Ezt a napirendi vitában az előterjesztő indoklás nélkül visszavonta.

Változnak a kikötői díjak Budapesten

Változnak a kikötői díjak Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a díjszámítás módját is tartalmazó előterjesztést. A képviselők 22 igen, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Megváltozik a díjszámítás módja, így minden kikötőben alapdíjat kell fizetni. Ezen felül kikötői osztályokat, Budapesten belüli elhelyezkedést és ezekhez tartozó szorzószámokat határoznak meg, és figyelembe veszik a hajó partra vetített hosszát is.
   
Az eddig meglévő közforgalmú és nem közforgalmú állóhajó, vagy úszó létesítmény mellett új osztályok is megjelennek. A rendelet meghatározza az engedélyezhető kikötői osztályokat és rögzíti, hogy egyes funkciókat mely partszakaszokon lehet engedélyezni.
   
A rendelet szerint az elsődleges cél, hogy a jelenlegi kikötőhasználati bevételek növekedésével a Duna-parti területek fejlesztésére több forrást biztosítsanak, emellett mérséklik a korábbi fizetési rendszer aránytalanságait, a városfejlesztési elképzelésekhez igazodva rögzítik a fővárosban kiköthető hajók funkcióit, és előkészítse a Fővárosi Önkormányzat saját kikötőinek létesítését. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 

Emléktáblát kap II. János Pál pápa a Hősök terén

Magyar és angol nyelvű emléktáblát helyeznek el II. János Pál pápa tiszteletére a Hősök terén. A Fővárosi Közgyűlés szerdán egyhangúlag hagyta jóvá az erre vonatkozó javaslatot.  II. János Pál pápa 1991-ben és 1996-ban járt Magyarországon, 1991. augusztus 20-án szentmisét celebrált a Hősök terén.

A pápa címerének vésetét is tartalmazó mészkőtáblát a Szépművészeti Múzeum előtti zöldterületen helyezik el. A fővárosnak a tábla elhelyezéséhez be kell szereznie a Városliget további tulajdonosainak, így a zuglói önkormányzatnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nek a hozzájárulását, valamint - a terület műemléki jellege miatt - a kormányhivatal engedélyét.
  
  Az emléktáblát a tervek szerint idén augusztus 20-án avatják fel.