A szentendrei székhelyű Regionális Környezetvédelmi Központ vezetésével 25 főként   közép-és  kelet-európai ország környezetegészségügyi szakértői, oktatási  intézményei, civil szervezetei és  egyéb partnerintézmenyei részletes adatokat gyűjtöttek azon környezeti ártalmakról, amelyek hatással vannak az oktatási intézmények beltéri levegőminőségére, s ezáltal a gyermekek egészségére. A kétéves kutatómunka rámutatott: az európai iskolák elégtelen levegőminőségéért elsősorban a külső környezet és a közlekedés károsanyag-kibocsátása, a felhasznált építőanyagok és berendezések rossz minősége, valamint a megfelelő szellőztetés hiánya a felelős.
 
Bánki Erik nyitóbeszédében kifejtette, hogy a kutatás kiemelkedő fontosságú a gyermekek egészségéért és a felnövekvő generációk életminőségéért felelősséget érző európaiak számára.  Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a fiatalok a hétköznapok jelentős részét iskolai környezetben töltik, s így a nem megfelelő beltéri levegőminőség számtalan gyermekkori megbetegedés kiváltó oka lehet.  A tudósok a leggyakoribb egészségügyi kockázatok között az asztmát, valamint számos egyéb légzőszervi és allergiás megbetegedés kialakulását jelölték meg, de az elégtelen beltéri levegőminőség összefüggésbe hozható a rossz közérzettel és az alacsony tanulói teljesítménnyel is.
 
A kutatási program hosszútávú célja éppen ezért az, hogy az összegyűjtött adatok értékelése alapján uniós szakpolitikai iránymutatásokat fogalmazzanak meg az egészséges iskolai környezet kialakítása és megőrzése érdekében.  A folytatáshoz azonban az Unió további politikai és pénzügyi támogatása nélkülözhetetlen.  Bánki elmondta, hogy korábban az Európai Parlament magyar képviselőinek ötlete alapján indult el a mintaprojekt, ezért örömmel segíti a munka folytatását, s ehhez kérte  jelenlévő uniós kollégái támogatását is.