Magyarország és Macedónia kereskedelmi forgalma tavaly 100 millió euró volt, a kapcsolatok fejlesztésében komoly tartalékok vannak, és ebből Debrecen is ki kívánja venni a részét - tette hozzá. Papp László azt mondta: Debrecen a vállalkozók közvetlen piaci együttműködését támogatja, az első jelentős lépés szerinte a Debrecen és Szkopje közötti charterjárat elindítása lehetne.  
    
Darko Angelov, a Macedón Köztársaság budapesti nagykövete szerint Debrecen kiváló logisztikai kapuja a térségnek, csakúgy, mint Macedónia a Dél-Balkánnak, és ezeket az előnyöket jól kihasználhatnák a vállalkozók.
    
A nagykövet megemlítette, hogy évente 100-150 ezer magyar turista utazik át Macedónián. Szeretnék - tette hozzá -, ha közülük mind többen célországot látnának országában.
    
Darko Angelov szerint a mezőgazdaságban is van lehetőség az együttműködésre, ezt azzal indokolta, hogy a betakarítási időszak eltérő időpontja miatt a két ország nem vetélytárs, hanem kiegészíti egymást. Macedóniában jelenleg alakítják ki az ipari parkokat, ehhez szeretnék átvenni a jelentős tapasztalatokkal rendelkező debreceni Xanga cégcsoport tapasztalatait - tette hozzá a nagykövet.
    
Herdon István, a Xanga debreceni cégcsoport vezérigazgatója  elmondta: 14 éve fejlesztik a debreceni Határ úti ipari parkot, amely zöldmezős beruházásként indult, és mára mintegy negyven vállalkozás működik a létesítményben, több mint ötezer embert foglalkoztatnak, a tavalyi árbevételük 700 milliárd forint volt.
    
A Xanga 2010-ben kezdte meg a debreceni repülőtér fejlesztését, ahol logisztikai központot alakítanak ki.
    
A repülőtéren 50 ezer négyzetméteres csarnokegyüttest építenek, a légi- és az autópálya-összeköttetés mellett hamarosan elkészül a vasúti átrakó. Ezzel tengeri kijáratokhoz is el tudják juttatni a térség árucikkeit, de közvetlen vasúti kapcsolatuk lesz a repülőtérről Oroszországba, illetve Kínába is - ismertette Herdon István.