Ennek ellenére világszerte emberek milliói szenvednek ma is vallásuk, hitük miatt. "A vallási és lelkiismereti szabadság nagyon sok embertársunk számára csak vágyálom. A halálbüntetést, súlyos bebörtönzést illetve gazdasági ellehetetlenítést alkalmazó országokat kötelességünk megnevezni, elítélni, s nemzetközi szinten is nyomást gyakorolni rájuk, hogy változtassák meg törvényeiket és embertelen gyakorlataikat” - fogalmazott a rendezvényen a néppárti politikus.

A konferencia alkalmával bemutatásra került két új könyv, melyet a közelmúltban adott ki az Emberi Jogok Határok Nélkül (HRWF). A kiadványok világszerte vizsgálják a vallásszabadság mai helyzetét, s megnevezik az ezt az alapvető emberi jogot leggyakrabban sértő országokat. Az elrettentő számok és idézett intoleráns jogi paragrafusokon túl a könyvek emberi sorsokat is bemutatnak. A kiadványokban olyan emberek életébe nyerhetünk betekintést, akik áldozataivá váltak a vallási fanatizmusnak, vagy éppen a vallást a társadalomból teljesen száműző rendszereknek. A tanulmány szerint a vallásszabadságot legerősebben lábbal tipró tíz ország között van: Azerbajdzsán, Egyiptom, India, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Nigéria, Pakisztán, Oroszország és Üzbegisztán. Az egyiptomi koptok elleni halált hozó atrocitásokat nemrégiben a magyar kormány is elítélte.
 
"Meg kell megnevezni azokat az országokat, amelyek ha nem is életüktől, de jogaiktól megfosztják a máshogy gondolkodókat. Egyiptomban és Jordániában például polgári jogi értelemben halottá nyilvánítják azt az ember, aki elhagyja a muszlim vallását. Ebből kifolyólag érvénytelenítik házasságát, gyermekei gyámságát muszlim rokonokra bízzák, megfosztják tulajdonjogától" - számolt be a kutatások eredményéről Willy Fautre, a HRWF elnöke.
 
Surján László a konferencia másnapján külön megbeszélésen fogadta a nigériai Abuja bíboros érsekét, John Onaiyekant. Nigériában a terroristaként is jegyzett iszlám fundamentalista csoport, a Boko Haram vallásinak mondott tisztogatást végez az ország észak-keleti felében, nem kímélve emberi életet, templomot, magántulajdont.  A kormány képtelen a cselekvésre, az ellenzék pedig saját pozícióját próbálja ennek apropóján megerősíteni.

Onaiyekan bíboros párbeszédet sürget, ám óva intett attól, hogy bárki az egész konfliktust muzulmán-keresztény szembenállásra egyszerűsítse. "Nigéria vallásilag sokszínű ország, ahol általában jól megférnek egymás mellett a különböző hitű emberek. A terroristák mindenkit ellenségnek tekintenek, aki másként gondolkodik.  Az áldozatok között keresztények és muzulmánok egyaránt vannak, s minden egyes robbantott bombának nemcsak a helyszínen borzasztó a fizikai hatása, de mérgezi a társadalmat, sőt világszerte erősíti a képet a kereszténység és az iszlám harcáról. Ez végzetessé fajulhat, ezért minden erővel a párbeszéd megnyitásán kell dolgoznunk" - fogalmazott az érsek.

"Európában a hívők és nem hívők a vallás- és gondolatszabadságot alapvető emberi jognak tartják. E jogok hidat képeznek a különböző hitet vallók és nem vallók között, s így egységesen tudunk fellépni a világ oly sok országában jelenlévő brutális jogtiprás ellen! Ugyancsak fontos pontosan tájékozódni a valós helyzetről, mielőtt bárhol olajat öntenénk a tűzre" – hívta fel a figyelmet Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke.