Magyarország egész nemzetközi kapcsolatrendszerében az egyik legfontosabb tényező a "közép-európaiság", és július 1-jétől az unión belül bővülni fog a közép-európai országok csoportja. "Erősebbek leszünk azáltal, hogy belép egy új közép-európai ország, amely egyben mediterrán is" – mondta a magyar diplomácia vezetője, utalva Horvátország közelgő uniós csatlakozására.
   
Martonyi János tájékoztatása szerint minden tárgyalópartnere megköszönte a horvát EU-csatlakozáshoz nyújtott magyar segítséget. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a magyar EU-elnökségre jutott a legnehezebb csatlakozási fejezetek lezárása. Volt egy olyan pillanat, amikor úgy látszott, hogy ez nem fog sikerülni, és megjelentek olyan hangok a magyar sajtóban is, hogy felesleges volt ezt a célt kitűzni.
   
"Sok tényező együttes hatásának köszönhetően ez végül sikerült” – mondta Martonyi János. Emlékeztetett arra, hogy "Közép-Európa hallatta hangját", és a térségbeli országok a döntő pillanatban diplomáciai offenzívát indítottak, de szerepet játszott ebben az is, hogy maguk a horvátok felgyorsították a jogharmonizációt. Martonyi János úgy fogalmazott, hogy Zágrábban "nagyon erősen nyilvántartják" Magyarország szerepvállalását ebben a folyamatban.
   
A külügyminiszter szerint Horvátország uniós csatlakozása után az a legfőbb kérdés, hogy ez milyen új lehetőségeket nyújt a kétoldalú és a közép-európai együttműködés fejlesztésére.
   
"Az eddigi együttműködési formát folytatjuk, de lesz egy új területe az együttműködésnek" – mondta Martonyi János, és példának hozta fel a visegrádi országokat. Van egy sor megvalósítandó projekt, elsősorban infrastrukturális téren és az energiapolitikában. A külügyminiszter ezek között említette két új határátkelő megnyitását, az autópálya-építést és a Krk szigeten létesítendő cseppfolyósgáz-terminált (amiről Zágrábban egyelőre nem született döntés), illetve a horvát és a magyar gázvezetékek összeköttetésének megteremtését abban az esetben, ha lesz terminál.
   
Magyarország egyik törekvési iránya az EU-ban a további bővítés támogatása, és a következő feladat az, hogy a többi nyugat-balkáni ország, Szerbia, Montenegró és Macedónia, is csatlakozzon az EU-hoz - fejtette ki a külügyminiszter, aki szerint a múlt héten parafált belgrádi-pristinai megállapodás kétségkívül egy történelmi jelentőségű áttörés, bár sokan felhívják a figyelmet arra, hogy oda kell figyelni a szerződés végrehajtására is. A megállapodással és az Európai Bizottság kedvező értékelésével valóban megnyílt az út Szerbia és az Európai Unió tárgyalásai előtt.
   
Újságírói kérdésre válaszolva Martonyi János kijelentette: nem osztja azt az álláspontot, hogy Magyarország ne hagyja jóvá Szerbia uniós csatlakozását mindaddig, amíg a szerb fél nem orvosolja a magyar történelmi sérelmeket.
   
Emlékeztetett arra, hogy a szerbiai rehabilitációs és restitúciós törvény hátrányos megkülönböztetést tartalmazott mindenekelőtt a vajdasági magyarokkal szemben, és látszólag voltaképpen a kollektív bűnösség elvét követte. Budapest akkoriban egyértelműen jelezte azt, hogy amennyiben ez a probléma nem oldódik meg, Magyarország nem tudja támogatni Szerbia tagjelölti státusát. A törvények módosításával azonban a probléma megoldódott, és most egy nagyon fontos folyamat indult meg, alapvetően a két ország köztársasági elnöke között. (Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök a tervek szerint hamarosan közösen hajt fejet a II. világháborúban megölt magyar és szerb áldozatok emléke előtt a vajdasági Csúrogon).
   
"Nagyon bízom benne, hogy ez a kiengesztelődés megtörténik, és ez mindenképpen segíteni fog a két ország egész kapcsolatrendszerében" – mondta Martonyi János.