A városvezető jelezte: amennyiben az MTA-tól is pozitív választ kapnak, semmi akadályát nem látja a parti mobilgát megépítésének. A főpolgármester ismertette azt is, hogy a korábbi városvezetés a hullámteret üdülőövezetté nyilvánította, így a formailag megfelelő kérelmek alapján az elsőfokú hatóságnak mérlegelés nélkül ki kell adnia az engedélyeket üdülőépítésre, azt pedig semmilyen szabály nem tiltja, hogy valaki életvitelszerűen használja az üdülőjét. Hozzátette: a part menti lakóparkok magas feltöltésre épültek, 9 méter feletti ár esetén is védettek, így rosszhiszemű vád, hogy a lakóparkokat védené a főváros. A sportlétesítmények és csaknem hetven, az 1920-30-as években az akkori szabályoknak megfelelően épült lakóház védelme viszont megoldatlan.     

Tarlós István szólt arról is, hogy gyakran keverik az ártér és a hullámtér fogalmát. Kifejtette: a magas árteret az elképzelhető legmagasabb árvízszint szerint kell figyelembe venni, és a szabály szerint ott kellene védműveket létesíteni. Ez elképzelhetetlen, mert a Szentendrei úton túl kellene megépíteni - tette hozzá, jelezve: a hullámtér más fogalom, a védmű és a folyó közötti keskenyebb szakaszt nevezik annak.     

A főpolgármester arról is beszámolt, hogy a szabályok szerint a védműtől jobbra és balra 10-10 méterre nem lehetnek sem közművezetékek, sem fák. Ha a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon építenék a védművet, akkor a nagynyomású víz- és gázvezetékek kiváltása miatt 8-10 milliárd forint lenne a beruházás költsége, míg a parton létesítendő mobilgát ennek alig több mint harmada. "Egyesek most azt követelik, hogy csak azért fizessünk közpénzből majdnem háromszor annyit egy védműre, hogy egy csomó ember - ideértve a sportlétesítményeket és legálisan épült lakóépületeket - rosszul járjon" - jelentette ki Tarlós István.     

Hisztériakeltésnek nevezte, hogy egyes civil szervezetek a fakivágásokkal kampányolnak a védmű ellen. Mint mondta, körülbelül 700 fa van azon a területen - Pünkösdfürdőnél, az 1979-80-ban építeni kezdett védműnél - ahol fákat kell kivágni. A területen leszűkült a meder, felgyorsult a folyó, megindult a visszaáramlás,  és úgynevezett limány, amely felhalmozta az iszapot. Ebben nőttek "teljesen értéktelen, kis átmérőjű vadfák", amelyeket meg sem lehet közelíteni - mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a Rozgonyi Piroska utca környékén lévő 12 platánfát meg fogják védeni, azokat nem kell kivágni.     

A városvezető szerint "ki nem mondott mögöttes szándékok" is vannak az érthetetlen ellenkezés mögött: húsz évig ígérték a védmű megépítését a budapesti Duna-szakasz egyetlen levédetlen területén, de nem tették. Nem kizárt, hogy "a mobilgátat bíráló politikai közösségek attól rettegnek", hogy a védmű Orbán Viktor miniszterelnöksége és Tarlós István főpolgármestersége alatt elkészül - jelentette ki a főpolgármester.