– Az Európa Tanács monitoringbizottságának tagjaként hogyan látja, valóban évekig meg kéne figyeltetni Magyarországot?

– Az utóbbi napokban a strasbourgi monitoringbizottságban egy valódi boszorkányüldözéshez asszisztáltunk, mert olyanok döntöttek az országról, akik nemcsak a nyelvét és gazdag történelmét nem ismerik, hanem nincs is szándékuk meghallgatni azokat a jogi és alkotmányos érveket, amelyek az alkotmány új módosításához vezetnek. Mélységes előítéletek nyertek bizonyosságot, sok munkatársunk érdemben nem is kívánta meghallgatni az érveket, inkább a pártkötődésekből fakadó feladatukat teljesítették. Olyan színházi előadásnak tűnt, amelyben néhány politikai erő, köztük a szocialisták, a baloldaliak és a liberálisok már előre eldöntötték: Magyarországot bármi áron megbüntetik! Ostoba és politikailag káros álláspont az Európa Tanács egészére nézve, mert nem érveken, hanem ideológiai előítéleteken alapszik.

– A bizottság tagjainak mindössze egynegyede szavazott a hazánk elleni eljárás megkezdéséről, de ez elegendőnek bizonyult a döntéshez. Azok, akik a megfigyelés mellett szavaztak, milyen alapon tették, hiszen nagy részük csak kevéssé tud angolul, nem jogász végzettségű?

– A monitoringbizottságban alig akad jogász, ezért a konzervatív frakció vezetője ésszerűen azt javasolta, hogy tegyék át a vitát a jogi ügyek bizottságához. A Magyarország elleni előítéletet megerősítette, hogy a javaslatot leszavazták, természetesen ok nélkül.

– Igaz, hogy az eljárás mellett döntő húsz fő csak felületesen vagy egyáltalán nem ismeri Magyarországot és a magyar viszonyokat?

– Azok a kollégák, akiket a magyarországi alkotmánymódosítás értékelésével bíztak meg, csak néhány alkalommal és nagyon rövid ideig tartózkodtak Magyarországon, éppen ezért a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová javaslatának sokkal mélyebbnek és átfogóbbnak kellett volna lennie. Az igennel szavazó tagok az előítéletek követését, vagyis a rövidebb utat választották, ami az Európa Tanács hitelessége szempontjából nagyon káros.
 
– A rövidebb út követése azt jelenti, hogy még arra sem volt idő, hogy a döntés előtt lefordítsák az alkotmánymódosító passzusokat?

– Valóban, nagyon bonyolult lehetett fordítás hiányában szavazni. Az alkotmánymódosításról szóló részekről nem állt rendelkezésre fordítás, még francia nyelven sem volt elérhető, csak angolul, valószínűleg ezért is kerülhetett sor rossz döntésre: a vita és az érvelés alapján Magyarországot vád alá kell helyezni.
 
– Az ellenünk elhangzott érvek ugyanúgy érvényesek lennének több más uniós ország esetében is. Ezt miért nem vették fontolóra?

– Nem tudom, hány képviselő ismerte azokat az érveket, melyekkel Magyarországot vádolták, a határozat erről szóló része éppen ezért nagyon gyenge. Annál is inkább, mert az elhangzott kritikákat az unió sok más országa ellen is fel lehetett volna hozni. Én magam is elmondtam ebben az ügyben, hogy a Magyarország elleni bírálatokkal ugyanúgy Olaszországot, Németországot és más államokat is lehetne illetni.

Szabó Anna interjúját a Magyar Nemzet 2013. május 2-i számában olvashatják.