Itt volt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Kerekes Ali gitárművész, Peresné Hadnagy Andrea zongoraművész, Dr. Dráfi Kálmán zongoraművész, Suki András hegedűművész, ifj. Suki András zongoraművész Szeredy Krisztina énekművész és a Vienna Konservatorium tanárainak jazz zenekara ( ifj. Szakcsi Lakatos Béla zongora, Szalay Gábor gitár, Barcza Horváth József nagybőgő).

A fellépőket és a közönséget Szeredy Krisztina, az est háziasszonya üdvözölte. Ő mutatta be a vendégeket, Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, Csepel polgármesterét, Borbély Lénárd országgyűlési képviselőt, alpolgármestert, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestereket, Kerényi Andrást, a Dél-pesti Zsidó Hitközség elnökét, nagy tiszteletű Hantos Péter református lelkipásztort, Bődi Szabolcsot, Kunszentmiklós polgármesterét,  Balogh Gábort az Egressy Béni Református Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatóját, Fináli Gábor vallási vezetőt és Balogh Ernő önkormányzati képviselőt, a jótékonysági koncert szervezőjét.

A fellépő művészek olyan darabokat játszottak, amelyek egyáltalán nem voltak ismeretlenek a közönség számára Felhangzott többek között a Monti csárdás, Bartók Béla egy műve, latin dallamok, jazz variációk és természetesen izraeli slágerek is rendkívüli előadásmódban és mély átéléssel. Két dal – az Anya és az Egy ősz hajú asszony- pedig a közelgő anyák napi köszöntések előfutára volt.    
 
A vendégek közül Hantos Péter szerint nagyon jó, hogy a történelmi egyházak lelkészei összetartanak, találkoznak, beszélgetnek és megosztják egymással a tapasztalataikat. Majd a Zsoltárok könyve 108. fejezetéből idézett.

Németh Szilárd elmondta, mindannyian vártuk ezt a pillanatot azóta, hogy január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján, a csepeli önkormányzat által adományozott üres telken elhelyeztük a zsinagóga alapkövét. Ez a jótékonysági koncert is fontos állomása a zsinagóga megépülésének. Csepelnek a zsidó közösség egy olyan embert adott, báró Weiss Manfréd személyében, aki ipari és munkás- kultúrát teremtett, világhírűvé tette Csepel nevét, és komoly szociális beruházásokat – lakóházakat, Munkásotthont, sportpályát, kórházat – hozott létre, sőt leszármazottai legnagyobb támogatói voltak katolikus és református templomaink megépítésének is. Amik a vészkorszakban megtörténtek a csepeli zsidósággal, azoknak soha többé nem történhet meg.

Csak közös összefogással érhetjük el, hogy Csepelen ne legyen soha többé antiszemitizmus és rasszizmus. Jó példa erre a mai este is, amikor egy református iskolában, többek között roma zenészek adnak koncertet a megépülő zsinagóga javára, jelezve azt is, hogy közösen mondunk ellent a gonosznak.

Ezt követően Szeredy Krisztina bejelentette, hogy 147 ezer forint jött össze, amit Balogh Gábor adott át Kerényi Andrásnak. A Dél-pesti Zsidó Hitközség elnöke megköszönte Németh Szilárdnak, a művészeknek és a csepelieknek, hogy lehetővé tették a zsinagóga megépítését, majd Radnóti Miklóstól vett versrészlettel és annak magyarázatával zárta beszédét. „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága.”

Majd így folytatta: „Nem tudhatom, hogy másnak mit jelentenek e sorok, de nekem az ifjúságom, a boldog gyermekkorom az elfeledhetetlen emlékek bizsergetik a lelkemet. Aki ismer, tudja, itt nőttem fel Csepelen, amely az évek során nagyon sokat változott. Amikor egy gyermekkori barátom visszaköltözött Csepelre, együtt végig jártuk azokat a helyeket, ahol az ifjúságunkat töltöttük. Az egyórás sétánk háromórásra sikeredett, mert az úton az eszünkbe jutó emlékek többször feltartóztattak. Azt remélem, hogy a zsinagóga emelni fogja majd a kerület fényét és azoknak is érdekes lehet, akik nem a vallást gyakorolni térnek be oda. Még egyszer köszönöm és mindenkit szívesen látok az avatáson.”