Cséfalvay Zoltán ezek között említette, hogy jogilag rögzítették a kutatás-fejlesztés, az innováció fogalmát, összehangolták az uniós és hazai források felhasználását, áttörést értek el az induló, innovatív vállalkozások finanszírozásában a kockázati tőke révén. Az államtitkár jelezte, hogy magyar kormány heteken belül elfogadhatja az ország innovációs stratégiáját, amelyet széles körű társadalmi egyeztetés előzött meg. Rámutatott arra, hogy a magyar exportban jelentős hányadot képvisel a magasan hozzáadott értékű termékek aránya, és ahhoz, hogy ezt a pozíciót erősíteni lehessen, szükség van a versenyképességet növelő innovációs stratégiára. Hangsúlyozta: áttörést kell elérni az innovatív vállalkozások számát tekintve, és szerinte az áttörés irányát jelzi a kockázati tőkebefektetések növekedése Magyarországon. Rámutatott: míg az ország 2011-ben a GDP arányában mért kockázati tőkebefektetések tekintetében az 5. helyen állt Európában, addig 2012-ben az első helyre került.
   
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy az innovációs stratégiában megfogalmazták, hogy a kutatás-fejlesztésre, innovációra költött ráfordítás 2020-ra 1,8 százalékra növekedjen. Hozzátette: Magyarország 2014-2020 között a kohéziós és strukturális alapokból rendelkezésre álló források 6 százalékát, 400 milliárd forintot közvetlenül is kutatás-fejlesztésre, innovációra kíván fordítani a gazdasági operatív programban, de további jelenlevős pénzügyi lehetőségek lesznek más operatív programokban is erre a célra.
   
A sajtótájékoztatón Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet kiemelte: a globális piaci versenyben Európának innovatívnak kell maradnia, az innovációs stratégiákról folytatott tapasztalatcsere pedig hozzájárulhat a globális versenyképesség növeléséhez. Hozzátette: Magyarország innovatív ország, fontos partnere Svédországnak.
   
Michael Jacob, Svédország iparügyi, energiaügyi és kommunikációs minisztériumának európai és nemzetközi kutatás és innovációs főtanácsadója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a svéd innovációs stratégia elfogadását követően törvényt hoztak a kutatói, innovációs tevékenységről. Fontosnak nevezte a főtanácsadó az ipar és az akadémia közötti együttműködés elősegítését, a tudásra alapuló fejlesztéseket, a nemzetközi együttműködést, a nyílt versenyt, illetve azt, hogy megoldást találjanak az öregedő társadalom kihívásaira, a jobb közigazgatás biztosítására, az innovatív régiók kialakítására.
   
Jakab Roland, a Svéd Kereskedelmi Kamara igazgatósági tagja, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese a magyar egyetemekkel kialakított kapcsolatuk jelentőségéről szólt. Az évi 5 milliárd dollárt kutatás-fejlesztésre, innovációra fordító Ericsson az egyik legnagyobb kutatói bázissal rendelkezik Magyarországon Európában, négy kutatói laboratóriuma révén.