„Ez a támadás akkor erősödött fel, amikor hazánkban megindult a rezsicsökkentés” – mutatott rá a Fidesz frakcióvezetője. Ugyanis az intézkedés a nagyvállalatok profitját csökkenti, azok érdekeit egyértelműen sérti – fűzte hozzá. „Magyarországgal szemben tehát nem demokráciaeljárás és nem túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás zajlik” – fogalmazott Rogán Antal.

Ennek kapcsán kifejtette: hazánkat arra akarják kényszeríteni, hogy vonja vissza a rezsicsökkentést, továbbá arra, hogy a bankok és nagyvállalatok adóztatása helyett „nyugdíjakat és családtámogatásokat csökkentsünk, vagy épp személyi jövedelemadót emeljünk”.

Elmondása szerint ezt kényszerítették ki Írországban, Portugáliában, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Cipruson és Romániában is. „Csak az az ország kap türelmet Brüsszeltől, amelyik a megszorítások útját járja” – emelte ki a fideszes politikus. Ezzel szemben Magyarország nem kíván a megszorítások útjára lépni, már csak azért sem, mert ez az út az Európai Unió más országaiban sem sikeres – hangsúlyozta. Ennek kapcsán szólt arról is, hogy az EU és az IMF által javasolt módon az említett országokban nem sikerült megoldani a válságot, sőt, növekedett a munkanélküliség, sztrájkok és az ország életét megbénító tüntetések vannak nap mint nap.

Azért képviseli ezt a politikát Brüsszel, mert a bankok és nagyvállalatok oldalán áll – húzta alá Rogán Antal, hozzátéve: a magyarországi politikai erőknek el kell dönteniük, kinek az oldalán állnak, a bankok és nagyvállalatok, vagy a magyar családok oldalán.

Mesterházy Attila szerdai brüsszeli útját érintve a Fidesz frakcióvezetője azt kérdezte: „kinek az érdekét képviseli ott? Kiálltak-e ma a szocialisták Brüsszelben a rezsicsökkentés mellett? Elmondták-e, hogy a családoknak fontos a rezsicsökkentés, mert a brüsszeli kritikákkal szemben Magyarországon a jövedelmekhez képest igen magasak a rezsiköltségek, ezért csökkenteni kell a rezsi mértékét? Kérték-e, hogy a hazánkkal szemben a rezsicsökkentés miatt megindított eljárásokat szüntessék meg? Kérték-e, hogy az ő kormányzásuk idején indított és a rezsicsökkentés miatt elhúzott túlzottdeficit-eljárást szüntessék meg?”

Nyilvánvaló bizonyíték a kettős mércére

A Tavares-jelentés egyelőre egy munkaanyag, ami azt jelenti, hogy még a Bizottságon belül is lehet módosító anyagokat benyújtani – közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő. „Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy a Magyarország elleni kettős mérce eddigi legnyilvánvalóbb bizonyítéka a dokumentum, ami hemzseg a tárgyi tévedésektől, és ellentétes a közösségi joggal is” – fűzte hozzá. „Ez a javaslat módosító indítványokkal nem javítható” – osztotta meg Gulyás Gergely a Fidesz és az Európai Néppárt frakciójának véleményét.

Egyúttal emlékeztetett: az uniós szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság, s Magyarország és a Bizottság között eddig is konstruktív tárgyalások folytak a vitás ügyekben, az alkotmányozás pedig kizárólagos tagállami hatáskör.

A jelentéssel jól láthatóan az EP liberálisai, szocialistái és zöldpártjai a szélsőbaloldallal együttműködve megkezdték európai parlamenti választási kampányukat – mutatott rá a fideszes képviselő. „Tisztában vagyunk azzal, hogy az említett pártoknak többségük van az EP-ben, ezért akár a közösségi joggal ellentétes döntést is hozhatnak, hazánkra nézve pedig alaptalan határozatokat is elfogadhatnak” – hangsúlyozta.

A jelentést felületességét és belső ellentmondásait érzékeltetendő Gulyás Gergely elmondta: a jelentés meg sem említi, hogy ez a kormány vezette be az alkotmányjogi panasz intézményét, melynek következtében az Alkotmánybíróság (Ab) nemcsak a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágat, hanem a bírói hatalmi ágat is teljes mértékben ellenőrizheti. Továbbá a dokumentum egyszerre kritizálja azt, hogy az ellensúlyok gyengültek, és azt, hogy a Költségvetési Tanács „erős ellensúlyt képez az Országgyűléssel szemben”. Arról sem tesz említést a jelentés, hogy a magyar alkotmánybíróság húszéves gyakorlata alatt sohasem vizsgálhatott alkotmánymódosítást, ami egyébként megegyezik számtalan EU-tagállam alkotmányos gyakorlatával. „A jelentéstevőnek láthatóan fogalma sincs arról, hogy Magyarországnak milyen alkotmányos szabályai és hagyományai vannak a rendszerváltozás óta, ezért kritizálja a kétharmados törvények magas számát” mutatott rá, megjegyezve, hogy az új Alaptörvény e szabályozási formák számát 28-ról 26-ra csökkentette.

A fideszes képviselő valótlanságnak nevezte azt is, hogy az alkotmányozás időtartama egy hónap lett volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy csak a parlamenti szakasz két és fél hónap volt, de az alkotmány előkészítő eseti bizottság is már 2010 júniusában megalakult – fűzte hozzá. Ennek kapcsán megjegyezte, összességében a tízhónapos időszak több, mint amennyi idő alatt a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényét vagy a francia alkotmányt elfogadták. Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a jelentéstevőt hazánk lejáratásának szándéka megakadályozta abban, hogy nemzetközi összehasonlító elemzést végezzen, ezért a dokumentum nem említi meg, hogy az EU több tagállamában egyáltalán nem létezik alkotmánybíróság, vagy hogy több helyütt az egyházi státusról a törvényhozás dönt.

Az alaptörvény negyedik módosítását érő bírálatra reagálva Gulyás úgy fogalmazott: a közösségek méltóságának védelme érdekében valóban szembement az Ab határozatával a módosítás, ott a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását a jelentés kifejezetten üdvözli.

„Összességében nem kétséges, hogy egy végtelenül elfogult, korrekt szakmai vitára alkalmatlan, jogi köntösbe bújtatott politikai vádiratot ismerhetünk meg a Tavares-jelentés tervezetében ” – összegzett a képviselő, hangsúlyozva, a Fidesz felkészült arra, hogy a választásokig hátralévő egy évben a nemzetközi baloldal mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy „itthoni elvtársainak segítséget nyújtson”. Ez a jelentés már egyértelműen a választási kampányról szól – szögezte le Gulyás Gergely.

Ideiglenesen változhat az időközi választások rendje

Megfontolandó, hogy a július 1-je után kiírt időközi parlamenti választásokat már ne kelljen megtartani a 2014-es általános voksolás előtt – reagált Rogán Antal az időközi választások ideiglenes szabályozásának szándékára vonatkozó kérdésre.

Az általános szabályoknak megfelelően egy július 1-je után kiírt időközi parlamenti választás esetén leghamarabb novemberben lehet megtartani a szavazást, ráadásul így olyan körzetekben választanának képviselőt az állampolgárok húszmillió forintért, amelyek 2014-ben már nem is léteznek, hiszen megváltoztak a választókerületek – indokolta a frakcióvezető álláspontját.

Rogán: Aki nem nyert, azt kompenzálni kell

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban arról beszélt, nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek a dohányboltpályázaton. Közölte, a kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, egyetért a kormányfővel a kérdésben. Aki eddig cigarettakereskedésből tartotta fenn magát, tehát valóban trafikot üzemeltetett - bár nem sok ilyen ember volt az országban -, és indult a pályázaton, de nem nyert, azt kompenzálni kell - ismertette véleményét a politikus. Jelezte azt is, annak a híve, hogy mindent, ami jogszabályszerűen nyilvánosságra hozható, azt bármilyen pályázattal kapcsolatban meg kell tenni az eljárások lezárultával.
    
Arra a felvetésre, miszerint több multinacionális cég is hirdetésben hívja a koncessziójogosultakat, hogy az ő üzletükben áruljanak dohányterméket, Rogán Antal azt válaszolta: a pályázati kritériumok világosak és egyértelműek voltak, azoknak meg kell felelni.

Arra a kérdésre, hogy a dohánybolt-tulajdonosok esetleges összeférhetetlenségének szabályozása - például a településvezetők családtagjai esetében - felmerült-e, a frakcióvezető úgy reagált: ez a felvetés több problémát szülne, mint amennyi eredménnyel járna.