Mint mondta, a kilencvenes években több nagykövetséget is felszámolt Magyarország: Dél-Amerikában például 12 nagykövetség helyett jelenleg mindössze 4, Afrikában, a szubszaharai térségben egyetlenegy nagykövetség működik. A kormánynak nagy szerepe van a nigériai nagykövetség újranyitásában is – emelte ki, hozzátéve, hogy ez azért indokolt, mert onnan ezrével érkeznek diákok Európába tanulni. Szijjártó Péter elmondta, a chilei nagykövetséget is újranyitják.

Nem vitatható, hogy a dél-amerikai térség lesz az egyik legerősebb térség a válság után, hiszen Brazília, Argentína és Chile nagymértékben fejlődik – állapította meg a külgazdasági államtitkár, kiemelve, hogy kutatás-fejlesztési, innovatív hozzáértést követelő ágazatokban keresettek leginkább a magyarok a dél-amerikai térségben.

A kormány célja, hogy az Európai Unión kívüli térség 5 éven belül a magyar gazdaság exportteljesítményéből legalább egyharmados részaránnyal rendelkezzen. A WTO jelentése és az eurózóna jelenlegi helyzete is azt mutatja, hogy a magyar exportőrök számára nem lesz lehetőség Európában a növekedésre, tehát azokon a piacokon kell keresni növekvő lehetőségeket, amelyek ugrásszerűen fejlődnek – mondta.

Az arab országokban elsősorban a magyar vízgazdálkodási tudást és vállalatokat keresik, valamint azok kivitelezési lehetőségeit. Nagy a kereslet a magyar mezőgazdaság, a feldolgozott élelmiszer-ipari termékek iránt, valamint a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos és innovatív tevékenységet folytató cégek, élettudományok, megújuló energiák, egészségügy területén is, a Kaukázusban gépipari termékek iránt van igény. Vietnamban magyar cég építi fel a mi népesség-nyilvántartási rendszerünket, az egészségügyi rendszerben is lesz szerepünk, és 12 magyar vágóhídról lehet majd sertést exportálni, valamint Kínával is tárgyal a kormány egy finanszírozási együttműködésről – mondta el Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy honnan szereznek tőkét ezek a vállalatok, Szijjártó Péter azt mondta: az Eximbank azt a feladatot kapta, hogy az eddigieknél jóval aktívabb, bátrabb exportfinanszírozási politikát folytasson. A kereskedőházi rendszer is fontos része a támogatásnak: Bakuban és Moszkvában már működik kereskedőház, idén pedig Rijádban, Asztanában, Abu-Dzabiban és Pekingben is nyílik, és már tárgyalnak a dél-amerikai és afrikai nyitásokról. A harmadik eszköz a HITA (a nemzeti külgazdasági hivatal), ahol a nemzetközi tevékenységet ösztönző irányzatra több mint 700 millió forint áll rendelkezésre – fejtette ki az államtitkár.

Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások a magyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják, ehhez képest a magyar exportteljesítményből 20 százalékkal, vagyis ötödnyivel részesülnek, ezen belül a magyar kkv-k csak 12 százalékkal – húzta alá Szijjártó Péter.

Cikk:

"Cél, hogy Magyarországot termelési központtá tegyük"