Mennek persze a népkábító szövegek, hogy majd ősszel vagy télen, jövő tavaszelőn, pár órácskával a választás előtt. Meg hogy az lesz majd a kihívó, aki a legnagyobb eséllyel győzheti le „az Orbánt”. De ugyebár honnan lehetne ezt mármost tudni, hisz nem asztrológusok ők, még kevésbé kávézaccjósok. Majd az idő és a csillagok állása eldöntik. Mindenki bávatagon elhallgatja a kapitális marhaságokat arról, hogy még nem érkezett el az ideje az egyesített baloldali blokk miniszterelnök-jelöltje kiválasztásának, és senki sem szakad meg a röhögéstől. Hát mire várnak? Tapsra?

Netán félnek kijelölni a számukra legkedvesebb politikustársukat, nehogy áldozati bárány váljék belőle? Azaz eshetőség szóba sem jöhet, hogy amiatt nem merik megnevezni a kihívót, nehogy szétcincálja szegényt a gonosz jobboldali média. Hisz mi az, amit nem tud a nép mindhárom szóba jöhető tenoristáról a Gyurcsány—Bajnai—Mesterházy-trojkáról? Ha meg még több takargatnivalójuk van, mint ami közismert, akkor jobb elejét venni a találgatásoknak. Vagy lehet, hogy a Laborc— Portik légyott, MSZP-s titkosszolgálati-alvilági flörtölés még tartogathat nem várt fordulatokat az inkriminált politikusokról? Elvégre a maffiózó górénak az a löncsölés közbeni talányos vallomása, miszerint hordta a pénzt a szocialistáknak, repülő nehéz kőként ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál el?

A teljes publicisztikát a mai Magyar Nemzetben olvashatja.