Az Európai Unió nehézségekkel küszködik, és Magyarország szerint a nehézségeken úgy lehet úrrá, ha az uniót nagyobbá, erősebbé teszik, azaz bővítik - magyarázta az államtitkár, aki szerint ebben Ukrajnának kiemelt szerepe van, ezért is támogatja Magyarország, hogy az unió gyorsítsa fel az Ukrajnával folyó tárgyalásokat. Szorgalmazzák azt is, hogy a keleti partnerségi politika, amelyen belül hat országgal tartja a kapcsolatot az EU, országspecifikus programokat tartalmazzon, hogy a tőlünk keletre eső országok minél közelebb tudjanak kerülni az EU-hoz.

Szijjártó Péter a keleti nyitás politikájáról elmondta: azt alapvetően 4 pillérrel indították el. Az arab országokra külön figyelmet fordítanak, és koncentrálnak a kaukázusi térségre, ahol a magyar termékekre, szolgáltatásokra nagyon komoly kereslet van. A kínai, távol-keleti térség is fókuszpontban van, ahogyan a nyugat-balkáni beruházói, befektetői pozíciónk megerősítése is. Szijjártó szerint ezt a stratégiát kell kiegészíteni úgy, hogy a világgazdasági folyamatokat figyelve és azokhoz alkalmazkodva az afrikai és a dél-amerikai jelenlétünket is újra kell építeni. „Kezdeményeztük, hogy Nigériában, Chilében és Malajziában is nyissuk újra a nagykövetségünket, hogy azokon a helyeken ahol a leggyorsabban, legdinamikusabban fejlődő piacokkal rendelkeznek, legyen képviselete Magyarországnak” - jelentette ki.

Szijjártó arra is kitért, hogy Vietnamban már magyar cégek alakítják ki a népesség-nyilvántartó rendszert, és onkológiai kórházat, víztisztító  rendszert is építünk. Az államtitkár megjegyezte, hogy a Szentkirályi már szállít Szaúd-Arábiába, és magyar cég szállít szarvasmarhát is Azerbajdzsánba. Az államtitkár emlékeztetett rá: javában folyik a két legnagyobb projekt: az egyik Kínával közösen két nagy vasútépítési, a másik Oroszországgal, a Putyin-Orbán megállapodásnak megfelelően, a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export növelése, amivel az 5 milliárd dolláros negatív magyar szaldót kell kiegyensúlyoznunk.