„Csak lángolni kevés, csak világítani hiú dolog; lángolni és világítani, ez a tökéletesség” – idézte Orbán Viktor Szent Bernát ciszterci apát szavait. A kormányfő hozzátette, saját magunkban kell hordoznunk a világosság forrását, de ennek csak akkor van értelme, ha mások is látják ezt a fényt. Ismeretes, lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék – fogalmazott. Mint mondta, alkotmányt és törvényeket is azért kell alkotni, hogy „világosságot, jelzőfényt gyújtsunk a magyarok, vagyis egymás számára”.

Ha azonban valahol lámpást gyújtanak, akkor a hirtelen támadt fény zavarhatja a homályban járók szemét – mutatott rá, megjegyezve, Európában minden, ami korábban érték és igazság volt, mára homályos emlékképpé vált. A miniszterelnök úgy vélte, ma Európában csak arról tudunk beszélni, hogy mit nem szabad tenni, ahelyett, hogy azt mondanánk, mit is kell tennünk ahhoz, hogy „kihúzzuk a kátyúból az unió szekerét”.

Mi, magyarok látjuk, a saját bőrünkön érezzük, az egykor méltányos és nagyvonalú Európa ma gyakran igazságtalan, és néha visszaél a hatalmával – szögezte le. Orbán Viktor hozzáfűzte, azokkal a nemzetekkel szemben azonban elnézőbb, akik csendben meghúzódnak a homályban. Úgy fogalmazott, hazánknak mégsem szabad elfordulnia a saját hagyományaitól, „mert mi csak a magunk útján, magyar és keresztény kultúránk értékeire építkezve lehetünk erős ország és sikeres nemzet’”. A saját megkezdett utunkon érdemes továbbmennünk, a saját felismert igazságainkat kell alkalmaznunk a saját életünkre – mutatott rá.

Hangsúlyozta, ha meg akarjuk fogadni Szent Bernát szavait, akkor vállalnunk kell a saját úttal járó nehézségeket, az érdekeink képviseletével járó vitákat, és sohasem szabad meghátrálnunk.

Orbán Viktor a ciszterci rend történetéről szólva elmondta, a szerzetesrend tagjai mindig meg tudják találni azokat a területeket, amikor lámpást kell gyújtani. Példaként megemlítette, hogy az Árpád-házi magyar királyok uralkodása alatt a rend birtokain magas színvonalú, példaértékű mezőgazdasági művelést folytattak. Emellett olyan kimagasló szellemek kerültek ki a ciszterci iskolákból, mint Vörösmarty Mihály, Semmelweis Ignác, vagy éppen Klebelsberg Kunó – emelte ki. Emlékeztetett arra is, hogy 1945-ben a zirci apátságtól kárpótlás nélkül elvették a birtokait, 1948-ban a kommunisták államosították a rend gimnáziumait, majd megtiltották a rend működését is. Endrédy Vendel apátot megkínozták és elítélték – jegyezte meg. A kommunizmus elvehette, és el is vette a rendtől birtokait, iskoláit, épületeit, de nem győzhette, és nem is győzte meg a rend tagjait arról, hogy lemondjanak fogadalmukról. Köszönet érte – fogalmazott.

"Arra adtunk kezet egymásnak, hogy Magyarország ismét tiszteletreméltó ország lesz"

Mint mondta, a rendszerváltást követően közösen vágtunk bele az ország megújításába, de megújulni csak az a fa képes, amely gyökereivel mélyen kapaszkodik a földbe – emelte ki, hozzáfűzve, hogy az a fa, amelynek elvágják a gyökereit, menthetetlenül kiszárad. Csak az képes megújulni, aki nem tagadja meg őseit és hagyományait – jegyezte meg Orbán Viktor.

„Ha Európa hűtlen lesz keresztény gyökereihez, ha elfordul hagyományaitól, nem lesz ereje a válság utáni megújuláshoz, mert, ahogy az unió egyik alapítója mondta: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – húzta alá.

A miniszterelnök a zirci apátság renoválási és fejlesztési munkálatait érintve kifejtette: a kilencvenes években először a kis quadrumot tették lakhatóvá, majd az apátsági bazilika belső rekonstrukcióját végezték el, később pedig egy idősotthont is kialakítottak. A kormányfő ünnepi beszédében bejelentette azt is, hogy egy mai kormánydöntés értelmében az állam az arborétumot visszaadja jogos tulajdonosának, az apátságnak.

Orbán Viktor, megjegyezve, hogy 2010-től jelentős fordulat állt be az állam és egyház viszonyában, elmondta: a kormány örömmel állt a zirci apátság felújításának ügye mellé, és a beruházáshoz szükséges 700 millió forintot előteremtette. A felújítás során nem csak az épületeket, de a méltán híres díszkertet is megújították, valamint létrejött a „modern elvárásoknak megfelelő” látogatóközpont is – mutatott rá.

A ciszterciek tanító és nevelő munkája az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett – méltatatta az apátságot a kormányfő. Egyúttal arra biztatta a cisztercieket, hogy jelszavukhoz hűen: „lángoljanak és világítsanak”, vállalják küldetésüket, tanítsanak, adjanak sok kiművelt és tartással rendelkező emberfőt hazánknak.

Orbán Viktor legutóbbi hét évvel ezelőtti zirci látogatását felidézve úgy fogalmazott: „akkor arra adtunk kezet egymásnak, hogy Magyarország ismét tiszteletreméltó ország lesz, és megfogadtuk, hogy addig dolgozunk, amíg vissza nem költözik hazánkba a derű, a remény, az életerő, és az abba vetett hit, hogy van értelme a munkánknak, és megfelelő jövőt tudunk teremteni gyermekeinknek”.

„Ma már beszélhetünk aratásról”

Tudtuk, hogy ez nagy munkát, sok izzadtságot, fáradtságot és kényelmetlenséget okoz majd nekünk. Tisztában voltunk vele akkor is, hogy át kell építeni az országot, mert ha nem építjük át, akkor összeomlik, és továbbra is mások fognak gyarapodni a magyarok munkájából. Ha nem építjük át, akkor adósságrabszolgaságra fogunk jutni, és az utolsó fillért is ki fogják szedni a zsebeinkből – folytatta Orbán Viktor, hozzátéve, azt is tudták, hogy az országot úgy kell átépíteni, „ahogy a lakásunkat szoktuk: nincs hova kiköltözni belőle; lakni is kell közben.” A miniszterelnök szerint ebben az átépítésben egyetlen jó dolog van, amikor az ember befejezi a munkálatokat.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a kormánynak az elmúlt három évben is sok kényelmetlenséget, erőfeszítést kellett vállalnia, annak érdekében, hogy jobb lehessen az életünk. Gyakran éreztem úgy az elmúlt három évben, hogy állandóan csak vetünk, de sose aratunk. Volt mentségünk természetesen, hiszen mindannyian tudjuk, hogy Magyarország nem elszigetelten lebeg ég és föld között, mint Mohamed koporsója, hanem az európai gazdaság része, és mindannyian halljuk a híreket, ismerjük azokat a szenvedéseket, amelyek ma gyötrik az egész kontinenst – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Biztos voltam abban, ha kitartunk, akkor a három évnyi kemény munka előbb-utóbb elhozza az első aratás évét is. Ma már beszélhetünk aratásról. Ma már 160 ezerrel többen dolgoznak, mint a 2010-es választások előtt, közülük 54 ezer roma származású cigány ember, akik korábban nem dolgoztak, de a kormányváltás utáni új rendszernek köszönhetően találtak maguknak munkát – jelentette ki a kormányfő. A miniszterelnök úgy folytatta, először beszélhetünk arról az idei évben, hogy az infláció üteménél nagyobb mértékben sikerül emelni a nyugdíjat és a minimálbér is gyorsabban nő, mint az infláció.

„Arra van szükség, hogy bátrak legyünk”

A mai kormányülésen arról számolhatott be a nemzetgazdasági miniszter, hogy a magyar gazdaságban ebben az évben az első negyedév végén megjelentek azok a biztató jelek, amit a magyar nyelv gazdasági növekedésnek nevez. Jó reményünk van arra, hogy az elmúlt három évben végzett munka eredményeképpen lépésről lépésre előrébb jutunk majd. Ez az év az első aratás éve és biztos vagyok benne, hogy jön majd még több is – fogalmazott a miniszterelnök. Arra van szükség, hogy támogassuk egymást, hogy bátrak legyünk, hogy kitartsunk, és bajtársiassággal viseltessünk egymás iránt. Ha ez így lesz, a közös siker nem marad el – zárta szavait Orbán Viktor.

Cikk:	"Magyarország a saját lábán áll"
Cikk:	Orbán: Az erős Európához erős nemzetekre van szükség
Cikk:	"Világos érveink vannak minden döntésünkkel kapcsolatban"