Az EU a Duna régiót érintő stratégiájának tudományos támogatása című konferenciára az Európai Unió közös kutatóközpontja (JRC) és a szlovák kormány szervezésében került sor.
    
A magas szintű találkozó - amelyen Robert Fico szlovák miniszterelnök és Maros Sefcovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke is részt vett - központi témája az volt, hogy az EU közös kutatási központja milyen eszközökkel tudja segíteni a Duna-stratégiát, amely a régió gazdasági fejlődésének elősegítését célzó kezdeményezés.
    
Cséfalvay Zoltán a találkozón tartott előadását követően az MTI-nek elmondta: a kutatási központ által kezdeményezett program egyik lényeges pontja egy olyan közös adatbázis létrehozása a Duna-régióról, amely a jövőben az európai és nemzeti szintű döntéshozók számára egyaránt fontos támpontként szolgálhat. Hozzátette: ez azért is fontos, mert az unió közös kutatóközpontja is csak a programban részt vevő kutatóintézetekkel együtt rendelkezik azzal a tudásállománnyal, amelyre a programban felölelt átfogó témák kezeléséhez szükség van.
    
A gazdaságstratégiáért felelős államtitkár a találkozón elmondott előadásában hangoztatta: Európa a válság kezdete óta különböző válságkezelési eszközökkel próbálkozott, ám bebizonyosodott, hogy a sikeres válságkezelésnek három pillérre kell épülnie. Ezek a következők: a pénzügyi stabilitás és konszolidáció, a versenyképességet célzó reformok, valamint a tartós növekedés megteremtése.
    
"Magyarországon az első két lépés már megvalósult, ahhoz, pedig, hogy a növekedés - amelynek jelei már látszanak - tartós legyen, erős fejlesztéspolitikára van szükség" - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Rámutatott: ezt úgy lehet megvalósítani, hogy Magyarország egyes térségeinek előnyeit kihasználva a kutatáshoz, a fejlesztéshez és az innovációhoz kötődő befektetésekre kell összpontosítani.
    
Leszögezte: éppen ezért a Duna-stratégiának és a hasonló együttműködéseknek szerepet kell kapniuk a 2014 és 2020 közötti európai uniós források megtervezésénél is. Hozzátette: Magyarország a 2014 és 2020 között hozzáférhető uniós források legkevesebb 6 százalékát kutatás-fejlesztésre és innovációra kívánja fordítani.