Gulyás Gergely a választási eljárásról szóló törvényről szólva elmondta, a képviselők elé kerülő módosítás pontosítja a szabályozást az országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatban, valamint a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat is tartalmazza.

A változtatásra azért is szükség van, mert az EP-választás és az önkormányzati választások időpontja a jövőben sem eshet egybe, nincs ilyen szándéka a kormánytöbbségnek – jelezte a fideszes országgyűlési képviselő. Szólt arról is, a törvénymódosítás tartalmazza majd az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtési szabályok pontosítását is. Emellett Balatonvilágos az Országgyűlés döntésének megfelelően Veszprém megyéből Somogy megyébe került át. Ennek alapján a választókerületet is módosítani kellett – fűzte hozzá.

Tájékoztatott arról is, hogy több jogvédő szervezet részéről felmerültek olyan felvetések, miszerint nem kellően átlátható a választási eljárási szabályozás, ezért lehetőség van a csalásokra. mi úgy gondoljuk, hogy ezeknek a vádaknak nem volt alapja, de beépítettünk többletgaranciákat a szabályozásba, és elfogadjuk a szervezetek által tett módosítási javaslatokat – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Ennek megfelelően a közérdekű adatok nyilvánossága érdekében a választási eljárási törvény rendelkezik majd arról is, hogy a feliratkozási időszak során naponta frissülő, a nyilvánosság számára ellenőrizhető adatok jelenjenek meg a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseletek névjegyzékére feliratkozók számáról. Ugyanilyen kérés volt az, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai és a nemzetközi megfigyelők ne csak betekinthessenek a névjegyzékbe, hanem lehetőségük legyen összevetni a levélszavazatokat beküldött állampolgárok jegyzékével, illetve az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival – fogalmazott, hozzátéve, emellett az országos listát állító pártok további öt szakértőt delegálhatnak majd.

A jogvédő szervezetek azt is javasolták, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok esetén a levélben való beérkezés és a szavazatszámlálás között hat nap teljen el. Beérkezik a levél, benne egy borítékkal és egy azonosító lappal, ami a választópolgár adatait tartalmazza; ezeket az adatokat vetik majd össze a nyilvántartással – mondta a fideszes politikus. Rámutatott, a borítékban lévő szavazat csak akkor számít szabályosnak, ha ezek az adatok rendben vannak. Mint mondta, ez az ellenőrzési folyamat is követhető lesz a sajtó és a nemzetközi megfigyelők, valamint a választási bizottság tagjai számára.

Gulyás Gergely az időközi választásokkal kapcsolatosan leszögezte, a módosítás rögzíti azt is, hogy szeptember elsejét követő időpontra nem lehet választást kiírni. Ennek döntően jogi oka van: az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a választókerületi beosztást a választójogi egyenlőség sérelme miatt megsemmisítette, ennek értelmében pillanatnyilag nincsenek választókerületi határok – fűzte hozzá magyarázatképpen. Kiemelte, az Országgyűlés a törvényben úgy orvosolta ezt, hogy időközi választások esetén külön kell dönteni a választókerületek meghatározásáról. Ha a parlament nyári ülésszakát követően üresedik meg képviselői mandátum, akkor a választásokat nem lehet jogszerűen megtartani – szögezte le.

Átalakul a kampányfinanszírozás

Tisztább, átláthatóbb és olcsóbb lesz a kampány – jelentette ki Rétvári Bence az új kampányfinanszírozási törvény kapcsán, megjegyezve, a szabályozás már 23 éve várat magára. A közigazgatási államtitkár rámutatott, életszerűbbek, „alkalmazhatóbbak” lesznek az új szabályok, és a pénzmozgások is jobban követhetők lesznek, mivel nem készpénzben, hanem kincstári számlán keresztül, bankkártyás fizetéssel lehet majd elkölteni a kapott összeget. Az új rendszer azért lesz olcsóbb, mert a választások évében a pártok a működésükre nem kapnak állami támogatást, a választások egyfordulósak lesznek, valamint a szabályozott hirdetési felületek is költséghatékonyabbá teszik a folyamatot – sorolta.

Az állam az egyéni képviselőjelölteknek és a listát állító pártoknak támogatást biztosít majd; a választókerületi jelöltek egymillió forintos központi költségvetési támogatásra lesznek jogosultak az államkincstártól egy kártya formájában, amelyről készpénzt nem vehetnek majd fel – tájékoztatott a politikus.  Kiemelte, a pártok a jelöltek számától függően kapnak támogatást, azok a pártok pedig, amelyek minden választókerületben állítanak jelöltet, maximum csaknem 600 millió forintot kaphatnak. Ez az összeg úgy jön ki, hogy a maximálisan elnyerhető mandátumszámot, amely az új parlamentben 199 lesz, megszorozzák a pártok egyéni és listás jelöltjei után fejenként kapható ötmillió forinttal. A tervezett szabályok szerint az a párt, amely mind a 106 kerületben állít jelöltet, a listáján is megfelelő számú politikus szerepel, az az így eredményül kapott 995 millió forintnak a 60 százalékára, azaz 597 millió forintra jogosult. A legkisebb támogatás a 995 millió forint 15 százalékának megfelelő összeg lesz, amely abban az esetben jár, ha egy párt legalább 27 egyéni körzetben tud jelöltet állítani.

A költés jelöltenként összesen 5 millió forint lehet – fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy amennyiben a pártok közösen állítanak jelölteket, akkor a finanszírozás és a költési korlátozások szempontjából egy pártnak minősülnek.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiadásokkal szigorúan el kell majd számolni, a választási eredmények jogerőre emelkedése után 15 napon belül be kell nyújtani az elszámolást. Ezt az államkincstár és az Állami Számvevőszék is ellenőrizni fogja majd. A politikus leszögezte, hogy aki nem kapta meg a szavazatok legalább két százalékát – tehát nem érte le az úgynevezett „komolysági küszöböt” – , annak kamatostul vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. Ha a jelölt nem számol el, vagy nem szabályszerűen teszi ezt, akkor a felvett összeg kétszeresét lesz köteles visszafizetni.

A politikus jelezte, a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek 60 nappal a választásokat követően a Magyar Közlönyben is nyilvánosságra kell hozni a kampányköltéseket.

Rétvári Bence elmondta azt is, változnak az adományelfogadási szabályok is, ennek értelmében más államtól, belföldi és külföldi jogi személytől, külföldi természetes személytől, valamint névtelen adományozótól nem lehet majd támogatást elfogadni. ezen túlmenően az öt százalékot meghaladó adományokat továbbra is nevesíteni kell, és külön kell nyilvánosságra hozni – húzta alá.
 

Gulyás Gergely  felhívta a figyelmet arra, hogy miután ma a Fidesz-KDNP-nek körülbelül 1,3 milliárd forint az éves állami támogatása, ezért a pártszövetség esetében nagyságrendileg 600 millió forinttal a felére csökken a költségvetési juttatás az új szabályozás alapján. Az összes többi párt valamivel jobban jár, ezért ez "igazán nagylelkű ajánlat a kormánypártok részéről" - zárta szavait.

Cikk:	Bajnainak fáj az új kampányfinanszírozási törvény
Cikk:	Parlament előtt a választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslat