A külügyminiszter erről magyar újságíróknak beszélt szombaton Krakkóban. Kifejtette: a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) különösen fontos a kapcsolatépítés az EU úgynevezett keleti partnerségi programjához tartozó országokkal (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna). "Nem mindegy, mi történik tőlünk keletre", ezért kell közelebb hozni az unióhoz ezeket az országokat - mutatott rá.
    
Martonyi János úgy vélte, hogy a visegrádi külügyminiszterek krakkói találkozója hasznos volt ebből a szempontból, és hozzájárult a novemberi vilniusi csúcstalálkozóra történő felkészüléshez. Remélhetőleg akkor sikerül aláírni a társulási megállapodást Ukrajnával, és befejezik a tárgyalásokat a társulási megállapodásról Moldovával, Grúziával és Örményországgal - közölte. Hozzátette: azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy az egész uniónak fontos a keleti partnerség.
    
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának sikerül-e teljesíteni a társulási megállapodáshoz szükséges feltételeket novemberig, a tárcavezető azt mondta: derűlátó azt illetően, hogy Ukrajna erőfeszítéseket tesz a választási törvény módosítása, a gazdasági és politikai reformok ügyében. Vannak még nyitott kérdések, az országnak vissza kell szorítania a szelektív igazságszolgáltatást, de értékelni kell az erőfeszítéseiket - vélekedett.
    
Az EU 2009-ben indította a keleti partnerség programját azzal a céllal, hogy sorosabbra fűzze kapcsolatait az érintett országokkal.
    
A V4-ről a külügyminiszter kifejtette: az elmúlt időszakban szorosabbá váltak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és a négy ország szeretné megerősíteni a biztonság- és védelempolitikai együttműködését is.
    
A "közép-európaiságot" a V4 fejezi ki a leginkább, a Visegrádi Alap 2000-es létrehozása óta mintegy 4500 projektet finanszíroztak, elsősorban diákokat és kutatókat támogattak - magyarázta.
    
A V4 elnökségét jelenleg Lengyelország tölti be, a posztot júliustól Magyarország veszi át. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: Magyarország folytatni szeretné a sikeres lengyel elnökségi programot, előrelépést akarnak elérni egyebek mellett az energiapolitika, a foglalkoztatáspolitika és a társadalmi felzárkóztatás kérdésében. Ugyancsak továbbviszi Magyarország a külső nyitás politikáját: a kapcsolatépítést a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerség országaival, valamint az Európán kívüli államokkal - fűzte hozzá.
    
Martonyi János szerint a visegrádi országok tudják, hogy erősebbek együtt, és sok közös érdekük van. Ezeket az országokat összeköti a régiós szolidaritás, az, hogy "jobban értjük egymást" - fogalmazott. Megjegyezte: ennek az unión belüli politikai vitákban lehet jelentősége.
    
A külügyminiszter kitért Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének (EP) egy belga lapban idézett, Magyarországról szóló nyilatkozatára is. A brüsszeli Metro napilap csütörtöki száma szerint Schulz úgy nyilatkozott,hogy Magyarország "listázni akarja a zsidókat". Martonyi János hangsúlyozta: az EP-elnök szavai megdöbbentőek és elfogadhatatlanok, egy uniós vezető ilyen állítást nem engedhet meg magának, nem sérthet meg egy országot, egy nemzetet, ráadásul hamisan és alaptalanul. Martin Schulznak bocsánatot kell kérnie az országtól - közölte.