A közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: a jó víz egyben tiszta forrás is, tiszta forrás pedig a becsületesség, az egyenesség, a nyíltság és az őszinteség jelképe. Az a település, amely egy tiszta forrás környékén él, az csak egyenes, őszinte, jóravaló, becsületes közösség lehet, ezt bizonyítja a falu történelme is: Úrkutat mindig az összefogás, a kemény munka, a szorgalom, az apránként való előrehaladás jellemezte - tette hozzá. És milyen baj érhet egy települést, amely így össze tud fogni és közadakozással adózni tud őseinek? - tette fel a kérdést a miniszter.
Megjegyezte: szerte az országban sok olyan közösség van, ahol nemcsak a házak, de a templom, a krónikák is elhanyagoltak, nem tartják számon ősiket, akik odaköltöznek, nem kötődnek a faluhoz, akik ott élnek, nem érzik feladatuknak elődeik emlékének ápolását.
Úrkúton viszont meg lehet mozdítani a települést, emlékeznek az ősökre, s noha sok vihart megélt a falu, nem veszít jelentősen népességéből, nem költöznek el a fiatalok, mert érzik, hogy összetartó a közösség, hogy mindenki odafigyel a másikra, érzik, hogy őszinték, becsületesek, gerincesek az itteni emberek - állapította meg Navracsics Tibor.
Kijelentette: Úrkút bizakodva nézhet tehát a jövőbe. Bárcsak Magyarország minden települése így nézhetne a jövőbe, bárcsak Magyarország minden településének ilyen összetartó közössége lenne és még sok ilyen ünnepük lenne - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A település több mint 230 éves, a névadó kutat egészen az 1960-as évekig használták - mondta Rostási József, az Úrkút című könyv szerzője az MTI-nek. A kutat az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület kezdeményezésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az önkormányzat, vállalkozók és magánszemélyek támogatásával újították fel, s alakítottak ki körülötte emlékparkot - ismertette a település független polgármestere, Fülöp Zoltánné az ünnepségen. A kétezer fős település Közép- Európában egyedülálló természeti értékkel is büszkélkedhet, itt található az Úrkúti (Csárdahegyi) őskarszt.