A tárcavezető az uniós jogról rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján kiemelte: az uniós jog és a tagállamok jogrendszere, különösen az alkotmányjoga közötti viszony nem új téma, szorosan összefügg az EU fejlődésével és jövőjével. Sokak szerint a két jogrendszer viszonyát újra kell fogalmazni, egyensúlyt kell teremteni - fűzte hozzá a külügyminiszter a tanácskozáson, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja rendezett.

A Lisszaboni Szerződés alapján az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlőségét és a tagállamok nemzeti identitását, politikai és alkotmányos berendezkedésüket. E tisztelet nélkül nem működhet az integráció - mutatott rá Martonyi János. Kifejtette: a tagállamok rendkívül sokszínűek a politikai berendezkedés szempontjából is: vannak közöttük monarchiák és köztársaságok, van, ahol közvetlenül választják az államfőt, máshol a parlament választja. Az egyes intézményeknek, vezetőknek eltérőek a jogköreik és felelősségük.
   
A miniszter idézett egy véleményt, amely szerint nem helyes, ha az unió vezetői különbséget tesznek az európai demokráciák között, ha stabil és törékeny demokráciákra osztják a tagállamokat. Martonyi János azt mondta, hogy egyensúlyra van szükség az uniós intézmények között is, a Lisszaboni Szerződés világosan rögzíti az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament feladatait. Úgy fogalmazott, természetesen a szerződést meg lehet változtatni, a tagállamok dönthetnek úgy a jövőben, hogy módosítanak a jelenlegi helyzeten, de amíg ez nem történik meg, addig kötelességük az uniós jog tiszteletben tartása mostani formájában.