fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Czomba: Fontos orientáció a bérajánlás
2013. május 21., 12:47
Az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését - tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén megszületett országos bérajánlás.

A megállapodásban az emelésről konkrét szám nem szerepel.
   
Az ajánlással a kormány, a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal orientálni szeretné a versenyszférát a 2013-as bértárgyalásokon.
   
A megállapodást ismertető budapesti sajtótájékoztatón Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, valamint Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is kiemelte, hogy bár hosszú, de konstruktív tárgyalások voltak az ajánlásról.
   
Czomba Sándor kiemelte, hogy a körülbelül 3 millió 800 ezer magyar foglalkoztatottból 700 ezren vannak minimálbéren és garantált bérminimumon, a többi munkavállaló bérének alakításához azonban fontos orientáció a bérajánlás és fontos üzenete van annak is, hogy erről magas szinten sikerült megállapodni.
   
Gaskó István a szakszervezeti oldal képviseletében kiemelte, hogy a 2013. évi átlagos országos bérajánlásról való megállapodáshoz hosszú út vezetett. Egyben emlékeztetett arra, hogy még tavaly decemberben írták alá a 2013. évi minimálbérről és a szakmai bérminimumról szóló megállapodást, de bérajánlásban akkor nem állapodtak meg, pedig az utóbbi 23 évben - egy kivétellel - mindig volt ilyen ajánlás.
   
Kiemelte, hogy nagy ágazatok vártak a bérajánlásra, ettől tették függővé, hogy 2013-ban lesz-e béremelés. Gaskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalók derékhadának az utóbbi években nem volt része inflációmértékű béremelésben, vagyis csökkent a reálbér, ezt pedig tovább már nem lehetett elviselni.
   
A Liga elnöke hozzáfűzte, hogy Magyarországon a bérek még mindig alacsonyak, jelentős Magyarország lemaradása. Példaként említette, hogy a válságból éppen kilábaló Görögországban 700 euró, míg Magyarországon mindössze 300 euró, vagy árfolyamtól függően annál kicsit több a minimálbér.
   
Dávid Ferenc és Gaskó István elmondták: megállapodtak abban, hogy a bértárgyalásokon a felek tekintsék irányadónak az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban szereplő 2013-as gazdasági mutatókat.
   
A VOSZ főtitkára ennek kapcsán kiemelte: elsősorban a bruttó hazai termék (GDP) változását, a háztartások fogyasztási kiadásainak alakulását - ez 0,1 százalékkal nőhet idén -, valamint a munkanélküliségi ráta alakulását vették figyelembe, amelyet 10,7 százalékra vár a kabinet idénre.
   
Dávid Ferenc kifejtette: konkrét szám nem szerepel a megállapodásban, ugyanakkor a konvergenciaprogramban egy ismert peremfeltétel rendszer van, ezt figyelembe véve dönthetnek a munkaadók az emelésről.
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodásban megjelent az a négy alapelv, amelyet a munkaadói oldal kezdeményezett, vagyis hogy a bértárgyalásokon az egyeztetések résztvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő, és költségviselő képességét, valamint hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a munkahelyek megőrzésének, tehát a bérek emelése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez.
   
Gaskó István elmondta: javasolják azt is, hogy a munkahelyi béralkuk elősegítésében a munkáltatók bocsássák a szakszervezetek rendelkezésére a bértárgyalásokra való felkészüléshez szükséges munkaügyi és gazdálkodási információkat, és a szakszervezeti adatkérést ne utasítsák el az adatok üzleti titokká nyilvánításával.
   
A megállapodásban szerepel az is, hogy a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében a munkáltatók éljenek a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségével is.
   
A Liga elnöke kiemelte, hogy a kormány végig támogatta a megállapodás létrejöttét, a munkaadói oldalon pedig a VOSZ, amely korábban nemet mondott a megállapodásra, végül is "bölcs belátással" úgy döntött, hogy meg lehet egyezni.
   
Dávid Ferenc hangsúlyozta: a megállapodás ténye is nagyon fontos, mert mutatja, hogy olyankor is meg tudtak állapodni, amikor nem volt külső kényszer. Úgy vélekedett, hogy még nincs késő most ajánlást adni, mivel jelenleg zajlanak a vállalkozásoknál a mérlegzáró közgyűlések, most fogadják el az üzleti terveket, így jó, ha ez a "mankó rendelkezésre áll". Megerősítette, hogy a megállapodást a kormány és az NGM végig gondozta, mediált a felek között.

(MTI-fidesz.hu)
Kapcsolódó anyagok:
Cikk: Czomba: Változik a távolléti díj számítása
Cikk: Czomba: Nőhet a szabad vállalkozási övezetek száma