Mint azt a képviselőcsoport kedden - a módosító indítványok beadási határidejének lejárta után - közölte, beadványaiknak az a célja, hogy "törölje a hazai közjogi és politikai kérdésekbe minden jogalap nélkül beavatkozó, elfogadhatatlan pontokat, kijavítsa a dokumentum súlyos ténybeli tévedéseit és csúsztatásait, valamint felhívja a figyelmet azokra a jogintézményekre, amelyeket a jelentés más európai tagállam esetében nem, csak Magyarország esetében kifogásol."
   
Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az EP szabadságjogi szakbizottságának (LIBE) a megbízásából vezette azt az eseti bizottságot, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzetének feltérképezése volt a feladata. Az eseti bizottság az elmúlt hónapokban számos részterületről készített jelentést, majd mindezeket Tavares külön, mintegy harminc oldalas összegző dokumentumba foglalta, kitérve az úgynevezett negyedik magyar alkotmánymódosítás kérdéseire is. A portugál képviselő előterjesztése ezután júniusban a LIBE elé kerül, mielőtt az EP plenáris ülésének napirendjére tűznék, valószínűleg júliusban.
   
A Magyarországgal szemben erősen elmarasztaló tartalmú Tavares-jelentés legtöbbet idézett eleme az, hogy a képviselő szerint az EU-szerződés hetedik cikkével összhangban indokolt lenne megvizsgálni, súlyos veszélybe kerültek-e Magyarországon az európai alapértékek. A hetedik cikk szerinti eljárás elvben akár az érintett tagállam egyes tagsági jogainak a felfüggesztéséhez is vezethet.
   
A Tavares-jelentéshez a magyar néppárti csoport közleménye szerint Gál Kinga mellett Hankiss Ágnes és Járóka Lívia fideszes EP-képviselő - számos magyar és nem magyar néppárti képviselő támogatásától kísérve - összesen közel kétszáz módosító indítványt nyújtott be.
   
A módosító indítványok egy része azoknak a pontoknak a törlésére irányul, amelyek a fideszesek szerint túlmennek az EP hatáskörén; egy másik része ténybeli korrekciókat tartalmaz, harmadik csoportja pedig Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércét tesz szóvá. Van olyan módosító indítvány is, amely a Gyurcsány-kormány által 2006 őszén elkövetett cselekményekről szól, olyan esetekről, amelyeket - a magyar néppárti közlemény megfogalmazása szerint - "az EP baloldali többsége nem tartott aggályosnak és megtárgyalandónak".
   
A fideszes EP-képviselők azt is kifogásolták, hogy a Tavares-jelentés nem határozza meg világosan és egyértelműen a demokrácia és a jogállamiság minden tagállamra egyformán érvényes normáit, és olyan rendelkezéseket kér számon Magyarországon, amelyeket más országtól nem követel meg. Hankiss Ágnes  egyik módosító indítványa a fenti okokra hivatkozva az egész jelentés törlésére és napirendről történő levételére irányul.