"A névvita egy mélyebben gyökerező probléma tünete"

"Minek is nevezzelek?"- tehetné fel egyből a kérdést az Európai Parlament Macedónia kapcsán, mivel Görögország vétója miatt Macedónia mind a mai napig nem hívhatja magát Macedóniának, holott, több EU-tagállam elismerte ezen a néven, többek között Magyarország is. Schöpflin György fideszes EP-képviselő felszólalásában egyenesen különcködő nyelvújítási változatnak nevezte a fyromot, egyben felhívva az európai közvélemény figyelmét arra, hogy a névvita csupán tünete egy sokkalta mélyebben gyökerező problémának, hiszen a sokáig halogatott EU-val való csatlakozási tárgyalások megkezdése igenis szerepet játszik a feszültségekkel teli Macedóniában.

Létrehozva: 2013. május 23., 10:12	nyomtat	küld

A néppárti politikus emlékeztetett arra, hogy Görögország már jelezte újabb vétózási szándékát az EU-val való csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban. Sőt maga a görög külügyminiszter is megerősítette, hogy Szkopje európai útja Görögországon keresztül vezet.

Schöpflin György kitért arra is, hogy Macedónia jelenlegi országimázs-építési törekvései az európai sikertelenség frusztrációjából is erednek. "Macedónia olyan makulátlan eredettörténeti folyamatot indított el saját maga számára, melyben az ókori klasszikus hősök, mint Nagy Sándor, proto-macedónként szerepelnek" – mondta el az EP-képviselő.

Schöpflin szerint azonban ez az eredettörténeti konstrukció leginkább az albán közösségek a macedón társadalomból való kirekesztési módszerének tűnik, mely tovább növeli a szláv- és albán ajkú közösségek közötti feszültséget. "Mivel magukban a kisebbségi közösségekben is mély a megosztottság, a jelenlegi feszült helyzet a stabil demokratikus kultúra kialakulását sem segíti" - értékelte a belső folyamatokat a fideszes politikus a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését sürgetve.

Az EP-jelentése kikerülve a névvitát egy helyen FYROM-nak (former Yugoslav Republic of Macedonia), egy helyen pedig macedón kormányként reflektál az országra.

(fidesz-eu.hu)