Egy demokratikus ország stabilitásának és harmonikus működésének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az alkotmányos intézmények és azok vezetői párbeszédet folytassanak egymással – jelentette ki Orbán Viktor a megbeszélés jelentőségére utalva. A kormányfő emlékeztetett, hogy ennek szellemében folytatott eszmecserét a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is.

Az Alkotmánybíróság az a testület, amely a magyar alkotmányosság első számú őre – mutatott rá. A 2010-es választásokat követően a kormány munkájának középpontjában az erős és szuverén Magyarország megteremtése áll. Erős és szuverén Magyarország nem létezhet erős alkotmányos alap nélkül; erős alkotmányos alap pedig nem létezhet erős alkotmányos alapvédelem nélkül – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: az erős Magyarország fenntartásában az Alkotmánybíróságra megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen feladat hárul.

A miniszterelnök szólt arról is, az új alkotmány körüli viták korszaka lezárult. Nagyon ritkán adódik egy ország közjogi történetében olyan izgalmas és szép időszak, mint a mögöttünk hagyott másfél-két esztendő, ami egy új alkotmányos rendszer kiépítését jelentette – fogalmazott. Mint mondta, viták nélkül nincs demokrácia, a demokratikus államélethez azonban az is kell, hogy a viták egy idő után nyugvópontra jussanak. Az alkotmányozásról szóló viták megfelelő mélységűek és hosszúságúak voltak – fűzte hozzá. „Jogászi szempontból szép és izgalmas volt” – jegyezte meg a kormányfő.

Az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon

Az Alkotmánybíróság most megvizsgálta – hiszen korábban erre nem volt lehetősége -, hogy az alkotmányozó hatalom, azaz az Országgyűlés, szabályos körülmények között fogadta el az alkotmányt – közölte Orbán Viktor. Hozzátette: alkotmánnyal kapcsolatos döntését az Ab meghozta, ezért elmondhatjuk, az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon.

A miniszterelnök egyetértett Paczolay Péterrel abban, hogy az Alkotmánybíróságnak feladata van a magyar és a nemzetközi jog összhangjának megteremtésében. Ennek kapcsán kifejtette: az összhang megteremtése természetesen az alkotmányozó, törvényhozó feladata, de munkájába be kell építenie az Ab szempontjait is. Orbán Viktor egyúttal köszönetét fejezte ki az Alkotmánybíróságnak - ami a magyar alaptörvény védelmezője és a közjogi kultúra továbbfejlesztője is egyben -, azért a munkáért, amit az elmúlt időszakban végzett.

Az Ab hatáskörével és eljárásával összefüggésben a kormányfő úgy fogalmazott: a kormány komolyan veszi azt a korábbi vállalását, ha az államadósság a GDP-hez viszonyított 50 százalék alá csökken, akkor a testület ismét foglalkozhat a költségvetési és adókérdéseket érintő szabályozások alkotmányos dimenzióival.

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy Paczolay Péterrel áttekintették az Ab eljárásrendjét, mellyel összefüggésben kiemelte: „jó kezdeményezés volt a hallgattassék meg a másik fél elvének bevezetése az Ab működésébe is”. A grémium működését szabályzó törvényjavaslatról szólva Orbán Viktor aláhúzta: a magyar parlament nem fogad el olyan Ab-ról szóló törvényt, amelyről ne egyeztettek volna előzetesen a testülettel.

Hatékony alkotmánybíráskodás

Paczolay Péter elmondta, áttekintést adott a kormányfőnek az Alkotmánybíróság új hatáskörével és eljárási rendjével összefüggő eddigi tapasztalatokról. Az új alkotmánybírósági törvény szabályozása lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást, ugyanakkor ennek tényleges megvalósulása szempontjából lényeges kérdés, hogy a vezető politikusok, a kormány, az Országgyűlés reagáljanak az Ab döntéseire, és építsék be munkájukba a testület döntéseit és megfontolásait – szögezte le az Alkotmánybíróság elnöke. Hozzáfűzte: Így a viták nem lépik, nem léphetik át a jogállamiság kereteit.

Kifejtette, emellett szót ejtettek arról is, hogy a nemzetközi és a magyar jog összehangolásában szintén fontos szerep hárul a testületre.