Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a két világháborúban a Hódmezővásárhelyről besorozott katonák a legnehezebb frontszolgálatba, ütközetekbe kerültek. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint 61 ezres város több mint kétezer lakosa veszett oda a második világháborúban, a harcok befejeződése után is sok százan haltak meg fogolytáborokban, büntetőlágerekben – közölte a politikus.
   
"Sosem szabad elfelednünk hősi halottainkat, azokat, akik valahol otthonuktól távol lelték halálukat, s azokat sem, akik itt, a Kincses temető hősi parcellájában leltek örök nyugodalomra" – fogalmazott a polgármester.
   
A hódmezővásárhelyi Kincses temetőben a második világháború első helybéli hősi halottját, Imre Pál szakaszvezetőt 1941-ben temették el. A Délvidék visszacsatolása során életét vesztő katonát egykor tízezren kísérték el utolsó útjára. A hősi parcellában ezt követően még több tucatnyi honvéd lelt örök nyugalomra, többségük a város körüli 1944-es harcok során halt meg.
   
A hadisírok 1945 után méltatlan állapotba kerültek. A Történelmi Vitézi Rend helyi tagozata hat éve fogott hozzá felkutatásukhoz és rendbehozatalukhoz. A sírfelújítási programba tavaly bekapcsolódott a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandára – a helyi alakulat katonái szabadidejükben, majd a parancsnokság támogatásával végezték a területrendezést és a parcella megújítását –, a Honvédelmi Minisztérium és a hódmezővásárhelyi önkormányzat.
   
A magyar hősök emléknapjára csaknem félszáz, második világháborús hadisírt állítottak helyre, az ünnepségen pedig összesen 64 sírt szenteltek újra.
   
Az emléknap eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
   
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.